Készülődik a főszereplő

Ökrös Csaba

Aki nem várt túl sokat a focivébé első etapjától, az nem csalódott. Sok ócska meccset láthattunk eddig, ami természetes is. A világbajnokság időzítése, valamint a selejtezési rendszer sajátosságai miatt Katarba eljutott gyenge csapatok jelenléte előrevetítette a feledhető kezdetet. 

Mostanra, a csoportkör zárultával egyre több az izgalom.

 Amikor az ember moziba megy, kibekkeli a film előtti reklámokat, magára erőszakolt türelemmel elviseli a későn érkezőket, és a film kezdete után egy félórával már egészen át tudja adni magát az élménynek. A vébé lassanként eljut abba a fázisába, amikor a nézőtéren ülők már a filmre koncentrálnak. Meg a pattogatott kukorica rágcsálására. 

A világbajnokság előtt sok szó esett arról a problémahalmazról, amit Katar a maga valóságában képvisel. Újra előszámlálni őket kár is lenne. Az azonban igazán szóra érdemes, ha egy FIFA-világbajnokságnak komoly eredményeként néhány nap alatt eljutott odáig néhány jelentős futballnemzet, hogy akár ki is lépne a nemzetközi szövetségből. 

Aki a gyenge meccsek miatt már éppen ásítozni kényszerült volna, az is élmények egész sorára lelhetett a vébét körülvevő cirkuszban. Nem kellett sok időnek eltelnie, és máris arról hallhattunk, hogy az angolok és a walesi szurkolók egymásnak estek. Ezen nem is csodálkozik az ember, szinte alapelvárás. Mindegyik angol részvétellel zajló nemzetközi torna kísérő eseménye némi szurkolói rendbontás, verekedés. Pláne, ha találnak kocsmát az angol szurkolók. Most már tudjuk, sör nélkül is felbuzog bennük a vér, ha úgy hozza az élet. 

A népek barátságát erősítő nagyszerű pillanat volt az is, amikor a kanadai csapatvezetés arról delirált, hogy – mondjuk úgy – majd jó alaposan beledudálnak a horvátok kesztyűjébe. Ennek nyomán aztán a horvát szurkolók a meccs közben sokat becézték a kanadaiak szerb nemzetiségű kapusát. A határokat nem ismerő szeretet szép példája volt ez is. Ahogyan azt is jó volt megtudni, hogy egy mexikói ökölvívó világbajnok a szuszt is ki akarja verni Lionel Messiből, ugyanis tudni véli, hogy az argentin feno­mén meggyalázta a mexikói zászlót. 

Az irániaknak is zászlófájdalmuk van, mert az Egyesült Államok válogatottjának segéderői elengedhetetlennek tartották egy közösségi médiás üzenetükben lesatírozni az iráni zászlóról az iszlám szimbólumokat. 

Szóval a szokott medrében zajlik minden. Lassanként talán a futballé lesz a fő szerep. Majd csak elviseljük valahogy azt is. Pláne sörrel és pattogatott kukoricával.