A fináléban kiütköztek a hiányosságok

2022.07.04. 19:11

Szép az ezüstérem, de most jön majd a neheze

Köstner Vilmos reméli, lesz olyan játékos az U20-as közül aki eljut a felnőtt válogatottságig.

Forrás: Jozo Cabraja / kolektiff

Forrás: Jozo Cabraja / kolektiff

Ahogy arról már hétfői lapszámunkban röviden beszámoltunk, a magyar női U20-as kézilabda-válogatott egy végletekig kiélezett mérkőzésen kétgólos vereséget szenvedett Norvégiától a szlovéniai világbajnokság vasárnapi döntőjében. Az ifjabb Kiss Szilárd által irányított 2002-es korosztály 2019-ben az U17-es, 2021-ben az U19-es Eb-n szerzett aranyérmet, most pedig egy vb-ezüsttel gazdagodott. A DVSC Schaeffler együttese Vámos Míra és Török Lilly személyében két játékost adott a gárdának, így a Hajdú-bihari Napló Köstner Vilmost kérdezte, a szakember miként értékeli a válogatott teljesítményét, illetve miként látja a fiatalok lehetőségeit a felnőttek mezőnyében.

– Szerencsés volt a sorsolásunk, hiszen a csoportkörben az utánpótlás nevelésben számottevő együttessel nem játszottunk – hívta fel a figyelmet a debreceni női kézilabdacsapat tiszteletbeli elnöke. – Az a fázis arra volt jó, hogy bemelegedjen a csapat, mert az eredmény miatt nem kellett aggódni. Mindenkinek lehetősége volt gyorsan megtapasztalni egy vb-meccs hangulatát, ám ez lehet megtévesztő is, hiszen a nagy arányú győzelmekből rossz következtetéseket is le lehet vonni. Mire elérkeztünk a komoly csatákig már mindenkinek komoly játékpercek voltak a lábában elvileg, de összességében azt láttam, volt egy kialakult játékoskör akikben bízott a kapitány, és ez a végén visszaütött, mert pont a fináléra jelentkeztek olyan koncentrálásbeli hiányosságok, amelyek a fáradtság jeleként voltak felfoghatóak – elemezte a szakember, aki ehhez kapcsolódva nem rejtette véka alá, mindkét debreceni kézilabdázónál kevesellte a kapott játékperceket. – A csapat játékának egyik hiányossága a szélsőjáték kevésbé alkalmazása, pedig a döntőben is látszott, hogy lett volna ebben lehetőség. Emellett számomra nagyon alacsony szerkezetűnek tűnt a válogatott, amelynek a kézilabdázók mély súlypontjából adódóan szinte csak betörésre épülő taktikai lehetőségei voltak. Ezt általában jól ki is használták, csak amikor találkoztunk egy olyan védőfallal, amelyik betömörült és bezárta a betörési lehetőséget, vagy éppen lecsapdázta, letámadta az irányítót, akkor a húzás-kontra játék meglehetősen akadozott – világított rá a többek között Hajós Alfréd díjjal kitüntetett mesteredző, aki vegyes érzéssel fogadta a finálé eredményét.

Mint elmondta, nem azért, mert nem jó az ezüst, hanem mert előzetesen az aranyéremre volt „beállítva” a csapat és a közvélemény is, így emiatt lesz aki nagy csalódásként éli meg a második helyet. Hangsúlyozta, egy világverseny döntőjében részt venni mindig jót jelent, és ami bizonyítja azt a hagyományosan versenyközpontú utánpótlást, amelyet hazánkban dívik. Rámutatott, bár az utánpótlás-nevelésben nem a győzelem, hanem a képességek fejlődése a lényeg, itthon ez fordítva működött mindig is, hiszen a siker a cél, amelyért a taktikai érettség oltárán sokszor a játékosok egyéni fejlesztését áldozzák be. 

– Ebben a korosztályban is vannak olyan játékosok, akiket utánpótlás szinten már nemzetközileg is jegyeznek, gondolok itt Kajdon Blankára, Kukely Annára, vagy éppen Farkas Johannára. 

Illetve vannak olyan kézilabdázók, akik rendszeresen játszanak már az első osztályban: a Lokiban Vámos Míra, míg az Alba Fehérvárban Besszer Borbála vált stabil játékossá az idén.

De én azt gondolom, a képzés okán ezek a játékosok elérték jelenlegi képességeik maximumát. Miután a paraméterek – itt elsősorban a testmagasságra gondolok – adottak, ezért nem tudom, hogy mik azok a fejlesztési lehetőségek, amelyekkel a felnőtt mezőnyben még tovább fejlődnének a fiatalok. A 2018-ban világbajnokságot nyerő korosztályból is csak Vámos Petra, Márton Gréta és Klujber Katrin tudott igazán beépülni eddig a válogatottba. Ha ebből a csapatból is lesz három olyan játékos aki meghatározóvá válik a jövőben, már jól jártunk – vélekedett Köstner Vilmos.

A szakember úgy véli, a kiválasztás és a képzés hibája, hogy szinte nincs a magyar mezőnyben egy felugrásból átlőni tudó, igazán magas jobb vagy balkezes átlövő. A következő évek feladatának az utánpótlás képzés átalakítását tartja, nagyobb hangsúlyt fektetve a magasságban rejlő lehetőségekre.

MSZ

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában