Válság

2022.09.21. 13:12

Erősen megszenvedi a szankciók következményeit az Európai Unió

A retorziók a magyar kormány szerint többet ártottak Európának, mint az agresszornak, ezért nyolcadik csomagról szó sem lehet.

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

Oroszországgal szemben már a Krím 2014-es annektálása óta érvényben volt egy sor európai uniós szankció, az Ukrajna ellen indított invázió következtében azonban ezek száma a sokszorosára nőtt a különféle korlátozásokkal, gazdasági és diplomáciai tilalmakkal. Brüsszel célja, hogy ezek következtében Moszkva elálljon a háborútól, ám a magyar kormány határozott álláspontja szerint az így okozott károk jelen pillanatban jobban sújtják Európát – energiaválság formájában –, mint a büntetések célpontját – írja a Világgazdaság.

A személyi kör

Az EU már a háború megindításának előestéjén, február 23-án büntette Oroszországot, amiért önálló entitásként ismerte el Donyecket és Luhanszkot. Brüsszel egyrészt célzott szankciókkal – vagyonbefagyasztással és uniós utazási tilalommal – sújtotta az orosz állami duma 351 tagját, valamint 27 további orosz döntéshozót és oligarchát. Másrészt korlátozta a gazdasági kapcsolatokat Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint Oroszországnak az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz való hozzáférését. A szankcionált személyeket felsoroló listán azóta meghaladta az 1200-at a nevek száma.

Kereskedelmi tilalmak

Az európai közösség nemcsak személyekre, hanem az EU és Oroszország közötti exportra és importra is kivetett jó néhány szankciót.  Így az EU-s vállalatok nem értékesíthetnek Oroszországnak például csúcskategóriás elektronikai termékeket, energiaipari berendezéseket, valamint luxuscikkeket sem. Oroszországgal szemben elsősorban energetikai és nyersanyag jellegű a tilalmak köre.

Magyarországnak felmentést adtak

Az olajembargó alól Magyarország felmentést kapott, pontosabban úgy rendelkezett az Európai Unió Tanácsa, hogy azokat az uniós tagállamokat, mint hazánk, amelyek csővezetéken importálják a kőolajat Oroszországból – a földrajzi helyzetükből eredő függőség miatt –, mentesíti a vásárlási tiltás alól. A júniusban elfogadott hatodik szankciós csomag értelmében a többieket – tehát akik nem kaptak felmentést – fokozatosan érinti a döntés: így a nyersolajat tekintve hat, a finomított kőolajtermékek esetében pedig nyolc hónap múlva lép hatályba a tilalom. Emellett Bulgária és Horvátország is könnyítést kapott: náluk eltérést alkalmaznak majd a tengeren szállított orosz olajat illetően.

További gazdasági szigorítások

Szintén a gazdasági szankciók közé tartozik, hogy

tíz orosz és négy fehérorosz bank már hónapok óta nem tud a világszerte több mint 11 ezer szervezetet összekapcsoló SWIFT-rendszeren keresztül nemzetközi kifizetéseket kezdeményezni és fogadni.

Moszkva persze ezt nem nézte tétlenül, erre válaszul ugyanis aktívan népszerűsíteni kezdte hazai pénzügyi üzenetküldő rendszerét, az SPFS-t.

Hogyan tovább?

Hogy lesz-e nyolcadik szankciós csomag, még nem tudni – sokan harcos követelője van, például Sanna Marin finn miniszterelnök –, az azonban biztos, hogy a magyar kormány élesen tiltakozik egy újbóli büntetéshalmaz ellen.

Az Európai Unió végre fejezze be a nyolcadik szankciós csomag emlegetését, fejezze be minden olyan intézkedés kilátásba helyezését, amely az energiaellátási válságot még mélyíti, még súlyosbítja!

– szólított fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés magas szintű hetén. Ha lesz is nyolcadik csomag, annak minden bizonnyal nem lesz része általános földgázársapka bevezetése, mivel több tagállam, köztük Magyarország is ellenzi.

Az Oroszországot sújtó európai korlátozásokra válaszul Moszkva egyértelműen keleti és déli irányba fordította külkereskedelmének fókuszpontját. Egy minapi bejelentés szerint például a Gazprom és a kínai CNPC olaj- és gázipari társaságok jüan-, illetve rubelalapú elszámolásra térnek át a Kínába szánt gázszállítások tekintetében.

Szó van emellett az orosz és a kínai gázszállítási rendszerek összekötéséről is,

sőt a tervek szerint az év végére a koviktai gázlelőhelyről már megindulhat az energiahordozó szállítása a Szila Szibiri (Szibéria Ereje) vezetéken keresztül, s a Gazprom szerint így teljesíteni tudják majd 2023-ra vonatkozó szerződéses kötelezettségüket a Kínába irányuló gázszállítások növelésére.

Az orosz–kínai együttműködésnek nemcsak gazdasági, hanem politikai téren ugyancsak új lendületet adna Moszkva, ennek jegyében tárgyalt az orosz biztonsági tanács titkára is a napokban Kínában.

A teljes cikk ITT olvasható!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában