Krízis

2022.07.07. 18:00

Európai gázkörkép: feltöltésre várva

Az európai államok versenyt futnak az orosz energiahordozó kiváltására szánt cseppfolyósított földgázért.

Gázkrízisről szólnak a hírek Európa-szerte, miután az Oroszországból a kontinensre érkező földgáz mennyisége folyamatosan csökken – írja a Magyar Nemzet. E mögött elsősorban az áll, hogy márciusban leállították a Jamal vezeték Lengyelországba, majd onnan Németországba irányuló gázszállítását, a Gazprom pedig június közepe óta – technikai okokra hivatkozva, amelyért a nyugati szankciókat okolja – 60 százalékos kapacitáscsökkentés mellett üzemelteti Nyugat-Európa legfontosabb vezetékét, az Északi Áramlat 1-et. Jelenleg az európai gáztárolási kapacitás 59 százalékon áll, és a feltöltés üteme folyamatosan lassul – mutat rá a Makronóm Intézet által készített európai gázkörkép.

Az oroszországi gáz beáramlásának csökkenése komoly aggodalmakra ad okot egész Európában, miután az egyes tagállamok így nehezen fogják tudni feltölteni a gáztárolókat olyan mértékig, hogy a téli fűtési csúcsidőszakban bármilyen további ellátási sokkot képesek legyenek kezelni. Az EU a múlt hónapban sürgősségi törvényt fogadott el, amely előírja, hogy a tagállamoknak november elsejéig 80 százalékban fel kell tölteniük a gáztárolóikat. Ám, még akkor is veszélyes időszak elé néz az öreg kontinens, ha ezt sikerül teljesítenie a kormányoknak. Szükség lehet ugyanis a gáz adagolásának vészforgatókönyveire, miközben az európai államok versenyt futnak az orosz energiahordozó kiváltására szánt cseppfolyósított földgázért – hívja fel a figyelmet a Makronóm Intézet.

Mint ismert, 2021-ben a gáz legnagyobb részét még Oroszországból szállították Európába (ez tavaly a teljes gázimport hozzávetőleg 41 százaléka volt), négy különböző folyosón – az Északi Áramlaton (Balti-tengeren keresztül), a Jamalon (Lengyelországon keresztül), valamint az Ukrán és a Török Áramlaton. Ezek mellett jön még jelentős vezetékes földgáz Norvégia, Algéria, Líbia és Azerbajdzsán felől is. A vezetékes import mellett egyre nagyobb mennyiségben érkezik be a kontinens kikötőibe tartályhajókon cseppfolyósított (LNG) gáz is. Az import 20 százaléka már tavaly is LNG volt.

Orosz energiahordozók

A belga Bruegel elemzőközpont az európai gázimport hetente frissülő adatait vette górcső alá, ahol szemmel láthatóvá vált a volumencsökkenés a teljes beérkező gáz mennyiségében a tavalyi évhez képest.

Az Oroszországból érkező gáz esetében a legfontosabb vezetéken, az Északi Áramlaton június közepén következett be drasztikus, 77 millió köbméter/napos mennyiségcsökkenés.

A korábban már említett, napi 100 millió köbméter földgáz szállítására képes Jamal vezetéken jelenleg nem érkezik be orosz gáz, mivel a Gazprom az orosz kormány a „barátságtalan országok” vállalatainak szankcionálására hivatkozva megszüntette a gázszállítást Lengyelország felé. A Török Áramlaton (Turkstream) az időszakos karbantartási munkálatok miatt láthattunk egy hétig tartó leállást, amelyet azóta befejeztek, így ebből az irányból a földgáz továbbra is biztosított Európa és köztünk, Magyarország felé, átlagosan naponta 20-22 millió köbméterrel. Az ukrán tranzitvezeték is tartja a stabil napi 38-39 millió köbmétert, bár ez a mennyiség jócskán elmarad a tavalyi évben beérkezettől. Európa jelenleg a gáz mintegy 20 százalékát importálja Oroszországból, szemben az ukrajnai invázió előtti nagyjából 40 százalékkal.

Norvég földgáz

Az Offshore Energies UK elemzése szerint tavaly Norvégia lett az Egyesült Királyság legnagyobb gázforrása, először megelőzve a hazai kitermelést, valamint biztosítva a teljes brit kereslet 42, a teljes európai keresletnek pedig a 25 százalékát, amely hagyományosan Oroszország után a második legnagyobb gázforrása Európának.

Ugyanakkor Norvégia esetében nem szabad figyelmen kívül hagynunk a jelentős kapacitáscsökkenés veszélyét.

Az Equinor, a norvég állam által támogatott energetikai vállalat már három olaj- és gázmező kitermelését állította le azóta, hogy július 4-én este dolgozói sztrájkok kezdődtek a növekvő infláció kompenzálására irányuló bérkövetelések miatt, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy az európai gázárak négy hónapja a legmagasabb szintre emelkedtek.

Cseppfolyósított anyag a tengerentúlról

Ami az LNG-importot illeti, a Refinitiv pénzügyi adatfeldolgozó és elemző cég adatai szerint 2022 első öt hónapjában a cseppfolyósított földgáz behozatala az Európai Unióba mintegy 58 százalékkal nőtt a 2021-es szinthez képest, mivel az Egyesült Államokban több termelőkapacitás állt üzembe, a magas árak pedig vonzzák az új szállítmányokat Európába.

Ugyanakkor nem csak az Egyesült Államok jár jól az orosz gáz függetlenedésével: a Shell, Európa legnagyobb olaj- és gázipari vállalata lett Katar legújabb nemzetközi partnere a világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz projektjének bővítésében. A QatarEnergy ellenőrzése alatt álló North Field East 2026-ra 77 millió tonnáról 110 millió tonnára kívánja növelni az öböl menti állam LNG-exportkapacitását.

Algéria, Líbia, Azerbajdzsán

Azok az afrikai országok, amelyek hagyományosan gázszállítók voltak Európába, jó helyzetben vannak ahhoz, hogy növeljék exportjukat. Afrika előnye, hogy már rendelkezik a szélesebb európai gázhálózathoz kapcsolódó, meglévő vezetékekkel. 2022 első hónapjaiban Algéria az európai gázszükséglet mintegy 12,6 százalékát biztosította, miközben évek óta a harmadik legnagyobb földgázszállítója Európának. Líbia már most is jelentős mennyiségű gázt szállít Olaszországba a GreenStream gázvezetéken keresztül, Azerbajdzsán pedig idén és a következő években növelni szeretné a gázexportot a 3500 kilométeres Déli Gázfolyosón, amely hét országon halad keresztül, és amelyen jelenleg évente 10 milliárd köbméter földgázt szállít Európába, valamint hatmilliárd köbmétert Törökországba. Ennek érdekében két új gázmezőt is üzembe helyez – fűzi hozzá a Makronóm Intézet elemzése.

Hogy állnak jelenleg a tárolók?

Az aktuális telítettség európai szinten közel 60 százalék, ami első pillantásra elegendőnek tűnhet, mivel ez a mennyiség jóval több, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor 2021-ben még nem állt fenn a veszélye annak, hogy Oroszország az ellene hozott nyugati szankciókra válaszul az Európába irányuló földgázszállítás teljes leállításával vág majd vissza.

Éppen ezért a jelenlegi geopolitika helyzet megköveteli a teljes felkészültséget már a fűtési szezon megkezdése előtt – nyomatékosítja az összeállítás. Majd megállapítja: míg a kis tárolókapacitással rendelkező országok zöme lassan eléri a 80 százalékos töltöttséget, addig a nagy gáztárolókkal rendelkező országok (például Ausztria, Franciaország vagy a nem EU-s Ukrajna) esetében ez a feladat jóval nagyobb kihívást jelent a jelenlegi energiapiaci helyzet fényében.

Magyarországon a legutolsó adatok szerint 41 százalékos a töltöttség, és az Oroszországgal szerződésben rögzített gázmennyiség 88-89 százaléka meg is érkezik hozzánk, elsősorban a Török Áramlat és az ukrán gáztranzit vezetékein keresztül. A beérkező adatokból eddig arra lehet következtetni, hogy novemberre nálunk is meglesz az EU által előírt 80 százalékos töltöttségi szint.

Borítókép: Egy munkás a Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti tárolótelepén 2014. november 3-án. Fotó: MTI/Rosta Tibor

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában