Mikor, hogyan lett zene?

Századik rendezvényével folytatódik a Debreceni Egyetem 2013-ban indult tudományos ismeretterjesztő sorozata. A jubileumi Science Caféban „Zene füleinknek – hangok, zene, beszéd” címmel Csernoch László, az intézmény tudományos rektorhelyettese tart előadást május 4-én, szerdán 17 órától a Fórum könyvesboltjában.

– A hang egyidős az emberiséggel. Azt azonban, hogy a hangokból mikor, hogyan lett zene, a zenéből muzsika, ma még nem tárta fel a tudomány. Az azonban bizonyos, hogy mindig együtt élt velünk, kíséri történelmünket, részese mindennapjainknak, ünnepeinknek. Talán a kultúra első megnyilvánulása – mondta Csernoch László. 

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének igazgatója emlékeztetett: a görög mitológiában Apollón a költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek istene, nem véletlen tehát, hogy ábrázolásain gyakran látható kezében a lant, vagy a lyra. Az ókori Görögországban alakult ki a zenés színjátszás is, amely akár az opera előfutárának is tekinthető.

A professzor kiemelte, a tudományok művelőit mindig is foglalkoztatta a zene, még olyan filozófust is, mint a szamoszi Püthagorasz, akit ma elsősorban a matematikában használt, nevét viselő tételről ismerünk, de sokan tudják róla, hogy tanítványaival a csillagászatban, a matematikában és még a zeneelméletben is máig ható eredményeket ért el. Ő fedezte fel a rezonancia alaptörvényét, miszerint a hang magassága a rezgő húr hosszának függvénye. Felismerte, hogy az akkordok hangközeit a húrhosszok számarányaival fejezhetjük ki: a 2:1 arány az oktávnak, a 3:2 a kvintnek, a 4:3 pedig a kvartnak felel meg. Ez az első olyan eset a tudomány történetében, amikor a gyakorlati tapasztalatokat sikerült matematizálni.