Lehet környezettudatosan élni, ha akarunk

Debrecen - Kezdjük azzal a tudatos életet, hogy a kasszáknál nem kérünk szatyrot.

Sokat hallunk arról manapság, milyen problémákat okoznak a nejlonzacskók. Akár amiatt, hogy nem bomlanak le, vagy hogy koncentrálódhatnak az óceánokban.

Mivel lehet kiváltani ezeket? Vannak-e más országokból való, jó példák a hasznosításukra?

Mindezekről kérdeztük Domokos Csillát, az A.K.S.D. Kft. szóvivőjét.

Tengerbe szórva

– A Csendes-óceáni szemétszigetek óriási méretei, és azok felszámolására tett kísérletek kellőképp felhívták a kormányok figyelmét arra, hogy a műanyag hulladék mennyiségének féktelen emelkedése mekkora globális problémát okoz. A legnagyobb szemétsziget pontos mérete, mely Kalifornia és Hawaii között terül el, egyelőre nem ismert, a jelenlegi kutatások alapján Magyarország területének 27-szerese. Nem úgy kell elképzelni, mint nagy kiterjedésben úszkáló hulladékdarabokat az óceán felszínén, hanem a körkörös tengeráramlatok összeterelték a közvetlenül a tengerbe szórt, illetve a folyóvizek által az óceánba hordott hulladék nagy részét, kialakítva ezzel egybefüggő szigeteket. Már a 70-es években is tudomása volt a kutatóknak erről a képződményről, és a jelenlegi spekulációik alapján 2050-re több szemét lesz az óceánban, mint tengeri élőlény, hiszen nem 1, hanem 5 szemétszigetről van már tudomásunk – összegezte a szóvivő.

Mik a következmények?

A műanyagot a napfény ibolyántúli sugárzásai felbontják szemmel nem látható mikrorészecskékre, melyek automatikusan a tenger élőlényeinek szervezetébe jutnak, aminek egyenes következménye az, hogy már az emberi szervezetben is kimutathatók ezek a részecskék. Számtalan fotó kering olyan tengeri élőlényekről, melyek a tengerben tápláléknak hitt hulladéktól pusztultak el a legváltozatosabb módon. A közelmúltban vette kezdetét az Ocean Cleanup projekt, mely előkészületei évekre nyúlnak vissza, és célja az, hogy megtisztítsák az óceánt a műanyag hulladéktól – tudtuk meg.

Kétszáztól ezer évig

A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a szárazföldön mi történik a szétszórt műanyaggal.

Míg a papírszatyor lebomlik 1,5 hónap alatt biológiai úton, addig a műanyag szatyor lebomlásához 200-1000 évre van szükség. Lehet időnként „lebomló” szatyrot találni, azonban ez sajnos nem a biológiai lebomlást jelenti, hiszen általában ugyanúgy kőolajszármazékból készültek, olyan adalékanyagok hozzáadásával, melyek csupán elősegítik a szétaprózódást, ezáltal nehézfémek, könnyűfémek, sók és CO2 maradnak vissza a talajban. Vannak olyan zacskók is, melyek valóban biológiailag lebomló anyagból, például cukornádból készülnek, viszont rendkívül magas az előállítási költségük, ezáltal hozzájutni is igen drága."

Domokos Csilla elmondta, számos államban tettek már intézkedéseket a jogszabályi háttér megteremtésére annak érdekében, hogy visszaszorítsák a műanyaghulladék-termelésüket.

– Különféle mértékű jogszabályi szigorral találkozhatunk, hiszen van olyan állam, ahol például az egyszer használatos műanyag szatyrokra kivetett környezetvédelmi termékdíj először kisebb, aztán nagyobb mértékű emelésével érnek el hatást (Magyarországon is), van, ahol betiltották a kereskedők számára az ingyenes osztogatását, de Kenyában 2017 óta börtönbüntetés jár az árusításért, gyártásért vagy a használatért.

Mit tehetünk?

– Egyénenként azzal tehetünk a műanyaghulladék-termelésünk csökkentéséért a legtöbbet, ha tudatosan átgondoljuk a szokásainkat és igyekszünk változtatni azokon. A vásárlásainkkor ne fogadjuk el még az ingyen adott műanyag szatyrot sem, hanem mindig legyen nálunk akár évekig is használható kosár, vagy összehajtható bevásárló táska. Nehezen megoldható egyelőre, hogy zöldséget-gyümölcsöt ne a felkínált műanyag zacskóba tegyük, hiszen lemérlegelni nem igazán lehet másképp, de természetesen ezt is meg lehet oldani, hiszen van, aki saját szövetzsákocskákkal jár vásárolni, akár a hipermarketekbe is! Jelenleg elkerülhetetlen, hogy ne juttassunk műanyag csomagolóanyagot a háztartásunkba, viszont gondoskodhatunk arról, hogy szelektíven gyűjtsük azt és ne akadályozzuk meg az újrahasznosítását. Lehet környezettudatosan élni, csak akarni kell! – fogalmazott a szóvivő.

HBN

2020-ra lehet eredmény

Az Európai Unió környezetvédelmi irányelvei között szerepel az is, hogy 2020-ra ne lehessen egyrészt műanyag zacskóba csomagolt árut vásárolni, másrészt a kasszáknál se legyen lehetőség egyszer használatos műanyag szatyrot igénybe venni. Jelenleg Magyarországon a termékdíjas rendszer van érvényben, mely alapján a vékonyfalú műanyag zacskók és zsákok után 57 Ft/kg termékdíjat kell fizetnie a kereskedőknek.