Kapcsolatok lakmuszpapírja, hőmérője

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Mennyire fontosak a gyerekeknek a félévi érdemjegyek? Attól függ, a szülők hogyan viszonyulnak hozzá.

A napokban-hetekben már bőszen megy a számolgatás, kinek mennyi az átlaga matekból, nyelvtanból, kell-e még felelni a jobb jegyért. A felvételi miatt a nagyobbaknak ez kulcskérdés, a kisebbekre viszont inkább a szülők aggodalma ragad. De valójában hogyan is reagálnak a közelgő félévi értesítőre a gyerekek?

– Aszerint, ahogyan a szülők viszonyulnak a teljesítményhez. Gyakran a teljesítménykényszer szül feszültségeket, mert nagyon magasak a követelmények, és ha attól fél a gyermek, hogy ezt nem tudja teljesíteni, ez félelmet, szorongást vált ki belőle – fogalmazott kérdésünkre Berényi András klinikai szakpszichológus. Mint kiemelte, bizonyára sokan tapasztalták már: a gyerekek legtöbbször nem amiatt szoronganak, hogy rossz jegyet kaptak, hanem az vált ki belőlük szorongást, mit fognak ehhez szólni a szüleik. A pedagógusok teljesítményhez való viszonyulása is rendkívüli módon befolyásolja azt, hogy a gyerekek hogyan élik meg ezt a helyzetet.

– Megfigyelhető: egyes gyerekek igyekeznek úgy tenni, mintha nem élnének át feszültséget, de belül mégis bántja őket, hogy nem tudnak megfelelően teljesíteni. A tanulmányi teljesítmény értékelése és a gyermek szeretete két külön téma, pedig ezek nagyon gyakran összekeverednek. A gyerek úgy gondolja: ha nem tanulok jól, akkor nem szeretem a szüleimet. A szülők szájából is elhangzik: akkor szeretsz, ha jól tanulsz. A gyermek szeretete, elfogadása külön kell, hogy váljon a teljesítmény értékelésétől; s lényeges: ne érezze azt, hogy ő hálátlan, nem jó. Ez körforgásszerű helyzetet idéz elő: épp a megfelelési kényszer hat kedvezőtlenül a teljesítményre. Minél jobban akar teljesíteni, annál erősebben szorong, tartva attól, hogy nem lesz megfelelő a teljesítménye, nem fogják elfogadni, és tart a büntetéstől – mondta a pszichológus.

Következménye

Van, hogy az elvárthoz nem illeszkedő tanulmányi eredmény büntetést von maga után. Míg évtizedekkel ezelőtt a focizástól húzta el a szülő a gyermekét, most az internettől.

– Elgondolkodtató, hogy a félévi bizonyítvány miért válik kulcskérdéssé? Ha tudom, hogy hol tart a gyermek, mert követem a munkáját hónapról hónapra, akkor nem érhet meglepetés. Nem a félévi bizonyítványból fogok rádöbbenni, hogy milyen eredménnyel zárt. Az is elgondolkodtató: ha ez ennyire központi kérdéssé válik a szülő-gyermek kapcsolatban, akkor hová lett a gyerek támogató követése, tudom-e, hogy milyen örömei, nehézségei vannak az iskolában? Az sem mindegy, hogy a tanuló milyen gyerekközösségben van. Lehet, hogy van olyan osztály, amelyikben nagy a versengés, míg máshol a jó teljesítményt kedvezőtlenül ítélik meg, és strébernek tartják, aki jól teljesít. Ezek a tényezők is befolyásolják a teljesítményt – emelte ki Berényi András.

Okok a háttérben

Érdemes vizsgálni azt is, mi állhat a változó, például jóról gyengébbé váló teljesítmény hátterében – hívta fel a figyelmet a szakember.

– Ebben sok minden közrejátszhat, például pszichés és kapcsolati problémák (a szülők válása, tanár- vagy osztályváltás). Tudni érdemes: a teljesítmény külső tényezőktől is függ, mégis sokan meglepődnek azon, hogy látszólag mindent megadnak (anyagilag) a gyereküknek, de az eredmények elmaradnak. Valószínű, hogy amikor érzelmileg kevesebb időt tudnak szánni a szülők a gyerekeikre, ez az iskolai haladáson látszik meg valamilyen módon. Más, de szintén fontos kérdés, hogy felismerjük a részképességzavarokat (például diszgráfia, diszlexia), amelyek esetében a gyerekek komplex speciális fejlesztést igényelnek, ám ennek hatására képesek jól teljesíteni a tanulmányaikban.

A család tükre is

Az iskolai eredmény a családi kapcsolatok lakmuszpapírja, hőmérője – állítja a szakember.

– Sok esetben azt mondják a szülők, hogy én éjjel-nappal dolgozom, gyermekem, a te feladatod csak az, hogy tanulj! Gondoljunk bele, hogy ma a gyerekek reggel 8-tól délután 4-ig is az iskolában vannak, és nem könnyű végig koncentrálniuk, figyelniük. Természetes, hogy van ingadozás még a felnőttek munkateljesítményében is, így érthető, hogy a gyerek sem tud mindig koncentrálni, ötösöket hozni. Ezt el kell fogadni, de ha az ingadozás állandósul, és a gyerek nem kap megfelelő támogatást, beláthatatlan lehet a lemaradás. Ha nincs sikerélménye, elveszti a kedvét, a kitartását, ami nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Fontos tehát, hogy mihamarabb reagáljunk. Meg kell azonban találni a közép­utat a két véglet között: van, akinek az elfoglaltsága miatt nincs ideje figyelni a gyerekre, s van, aki minden apró teljesítményingadozást igyekszik kiküszöbölni; egyik szülői magatartás sem biztos, hogy jótékonyan hat a teljesítményre – hallhattuk.

A jó képességű diákok esetében elvárja a környezet, hogy mindenből jó színvonalon teljesítsenek, pedig lehet, hogy amiben nagyon jók, abban lenne érdemes a tehetséggondozást hangsúlyozni, s elfogadni, hogy vannak területek, amelyekben kevésbé teljesítenek jól. A feszültségeket az is előidézheti, hogy a szülők, a pedagógusok összehasonlítják a testvéreket a tanulmányai teljesítményük alapján, és azt mondják, hogy „bezzeg a testvéred ezt tudta”. Pedig a testvérek annak ellenére, hogy ugyanabban a családban nőnek fel, mégis másak. Más az egyéni és biológiai ritmusuk, így a tanulási stílusuk is – hangsúlyozta Berényi András.

- HBN-Barak Beáta -

Bátorító pedagógia

Szemlélet, amely szerint azt kell erősíteni, ami jól megy a diáknak. Ha megnézünk egy bizonyítványt, ne rögtön a gyenge osztályzatokat vegyük észre, hanem azt, amiben a diák példás. Abban kell erősíteni, amiben sikeres, és ez motiváló hatású lesz a többi tantárgy tanulására is. Tehát ki kell emelni azt, amiben jó, míg segíteni, támogatni kell, amiben nem az.