Meglepően aranyos

2021.08.23. 15:00

Nem csak a kisbabák, hanem a denevérbébik is gügyögnek

Az állatoknak a sötétben való tájékozódás és a kommunikáció miatt van szüksége a különleges fejlődésre.

Az emberekhez hasonlóan a denevérek is nagyon beszédesek kiskorukban. Az apró állatok olyan hangokat adnak ki, amelyek a kisbabák gügyögését idézik.

A kisbabák gügyögése kulcsfontosságú a beszédfejlődésben. Mirjam Knörnschild, a berlini Természettudományi Múzeum viselkedésökológusa szerint ugyanez igaz a Közép-Amerikában őshonos nagy zsákszárnyú denevérre, a Saccopteryx bilineatára is.

A csecsemők egyrészt azért gügyögnek, hogy kapcsolatba lépjenek gondozóikkal, de akkor is ezt teszik, amikor teljesen egyedül vannak. Látszólag boldogan fedezik fel saját hangjukat, és ugyanezt csinálják a denevérek is – fejtette ki a szakember.

A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány arról is beszámolt, hogy a denevérek ultrahanggal, az emberi fül számára hallhatatlan frekvenciájú hanghullámokkal kommunikálnak. Ettől függetlneül viszont olyan hangokat is kiadnak, amelyeket az emberek meghallanak.

A mi fülünknek úgy hangzik, mint egy magas hangú, dallamos csicsergés – magyarázta Knörnschild, aki 2003 óta dolgozik denevérekkel.

A Saccopteryx bilineata nem barlangokban, hanem inkább a fákon él, így könnyebb megfigyelni. Ahana Fernandez kutató, a berlini Természettudományi Múzeum munkatársa így húsz denevérkölyök gügyögését is rögzíteni tudta Costa Ricában és Panamában 2015 és 2016 között.

Az emlősöknek az emberhez hasonlóan van gégéjük, és körülbelül három héttel születésük után kezdenek gügyögni. Ez az életszakasz körülbelül 7-10 hétig, egészen az elválasztásukig tart. Ebben az időszakban a denevérek napjaik körülbelül 30 százalékát töltik gügyögéssel, amelynek átlagos hossza körülbelül hét perc.

A kutatók a felvett hangokat képekké, úgynevezett spektrogramokká alakították át.

Így minden egyes szótagnak sajátos alakja lett, amelyek szabad szemmel is könnyen megkülönböztethetőek. Végül pedig a kutatók összesen több mint 55 ezer szótagot elemeztek. Olyan általános jellemzőket találtak, mint a kisbabáknál. Ezek közé tartozott például az ismétlődés, a jelentés hiánya és egy bizonyos ritmus követése. Ráadásul az emberekhez hasonlóan a tanulási görbe sem volt lineáris az állatoknál.

A kutatók továbbá kimutatták, hogy a fiatal denevérek viszonylag korán megtanulják a hat szótagból álló éneket, amelyet a hímek területük megjelölésére és a nőstények odacsalogatására használnak. Érdekesség, hogy a kis nőstény denevérek is megtanulják a dalt, bár felnőttként nem alkalmazzák. A tanulmány szerint a tanulás segíthet nekik a partnereik kiválasztásában.

Összességében nagyon kevés más faj, néhány madár, két mormotafaj és a beluga gügyög.

Borítóképünk illusztráció

Ezek is érdekelhetik