„Először azt vettük észre, hogy többször felteszi ugyanazt a kérdést” – a demencia nem csak a betegnek nehéz

A demencia egy olyan tünetegyüttes, amely agyi elváltozásokkal jár, és jelentősen befolyásolja az érintettek mindennapjait. Mint azt előző cikkünkben bemutattuk, a betegség három stádiumban zajlik, és az Alzheimer-kór teszi ki az esetek több mint 60 százalékát. A debreceni Városi Szociális Szolgálat demens részlegén speciálisan kialakított környezetben, szakszerű ellátással és különböző terápiás foglalkozásokkal segítik a betegeket. Ebben a cikkben pedig feltárjuk milyen az, amikor egy közeli családtag válik a demencia áldozatává.

Ilyen a demencia valósága

–A Mikepércsi út kellős közepéről kellett hazahozni többször is az édesanyámat. Mindezek után az jutott eszébe, hogy fel kellene jelenteni a szomszédasszonyt, és akkor még ráhúztunk egy pár órát a rendőrségen – emlékezett vissza Mihálka Rudolf, akinek édesanyja ma már a debreceni Városi Szociális Szolgálat demens részlegén él. Elmondta, tünetként először a bizalmatlanság jelentkezett. Édesanyja azt gondolta, hogy tőle mindig lopnak, aztán végül csak előkerültek a dolgok – azt hitte, visszavitték ezeket. De olyan is volt, hogy lábfájást színlelt.

– Egy péntek este kitalálta, hogy nagyon fáj a lába, hogy ő reggelre meg fog halni. Kivittem a Kenézybe, mondta a doktor, hogy ő nem nagyon lát semmit, csak egy kis sebet, ezért megröntgenezték stb. Éjfélkor sikerült hazamenni, és az úton mondta el, hogy különben nem is fájt a lába – idézte fel a férfi. Hozzátette, a kötekedés is jellemző lett az édesanyjára a demencia kezdeti időszakában – viszont ez mára már elmúlt.

Amikor már a könyvek sem érdeklik az irodalomtanárt

A Juhász testvérek, Attila és Lilla édesanyjánál más jelek sejtették, hogy valami baj van. – Először azt vettük észre, hogy egy egyszerű családi beszélgetés során visszakérdez, ugyanazt a kérdést felteszi, amit előtte öt perccel megbeszéltünk – mondta Juhász Attila belgyógyász.

– Irodalomtanár létére hiába vittünk neki könyveket, rájöttünk, hogy igazából már nem tud olvasni. Akkor még egy darabig nézték apuval a tévét, de az is idegesítette egy idő után, mert nem értette a híreket – mesélte Juhász Lilla fogorvos az édesanyjáról.

Szakszerű gondozás szükséges

– Aki azt hiszi, hogy ezt otthon meg tudja oldani, az hatalmasat téved. Csak egy több fős személyzettel lehetne, akik éjjel-nappal vele vannak, akik megfelelően meg tudják etetni és itatni – mondta Mihálka Rudolf.

Juhász Lilla elmondása szerint az intézményi ellátás a család számára is megkönnyebbülést jelent. – Nekem nagy lelki nyugalom, hogy tudom, jó helyen, jó kezekben van az Édesanyánk.

A család kulcsfontosságú

Nagy Lajosné intézményvezető szerint kulcsfontosságú, hogy a család az elhelyezés után is részt vegyen az ellátott életében. – Itt szakemberek gondoskodnak az ápolásról és a mentálhigiénés feladatok ellátásáról, de nagyon nagy szükség van a család támogatására, hogy rendszeresen látogassák őket, és ilyenkor már csak azokat a szép pillanatokat éljék meg együtt, ami nem a nehézségekkel jár – hangsúlyozta.

A demencia ugyan nem gyógyítható, de megfelelő gondozással lassítható az állapotromlás. Nagy Lajosné elmondta, hogy az intézményben folyó munka célja a betegek méltóságának megőrzése és életminőségük lehető legjobb szinten tartása.

Következő cikkünkben azzal foglalkozunk, vajon örökölhető-e a demencia.