2018.11.13. 16:30
Anyanyelvünk ünnepe: nagy kincset őrzünk
Debrecen - November 13. meghatározó dátum a magyar nyelv történetében, ugyanis 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.
Debrecen - November 13. meghatározó dátum a magyar nyelv történetében, ugyanis 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.
A Kistemplom adott otthont kedden délelőtt annak a megemlékező ünnepségnek, melyet a magyar nyelv napja alkalmából rendeztek városszerte. A központi ünnepséget Erdős Fruzsina énekesnő fellépése nyitotta meg, melyet Komolay Szabolcs alpolgármester ünnep beszéde követett.
– mondta az alpolgármester. – Ez az a közeg, amellyel kommunikálunk. Ez az a közeg, amelyen keresztül az apa és az anya mindenre megtanítja gyermekét, a pedagógus tanítja a gyermeket, és a társadalom minden szereplője továbbadja azt a hagyományt, amely ezer éve itt, a Kárpát-medencében összeköt bennünket. Komolay Szabolcs úgy fogalmazott: – Aki elveszíti nyelvét, az elveszíti gyökereit, kultúráját, hagyományát. Nem véletlen, hogy elődeink féltő gonddal őrizték, és próbálták életben tartani még akkor is, amikor nem a magyar volt hazánk hivatalos nyelve. – 1541-ben, amikor Sylvester János lefordította az Ótestamentumot, azt írta: boldog, hogy a szent nyelvhez lehet hasonlítani a magyart. Ahhoz, hogy ezt a kincset megőrizzük, a fiatalokra van szükség. Dsida Jenő munkássága abban a közegben teljesedett ki, amelyben a magyarság és a magyar nyelv kisebbségben volt – fogalmazott Komolay Szabolcs.
Szakács György református lelkész ünnepi köszöntőjében elmondta: megilleti a Kistemplomot, hogy a magyar nyelv ünnepének helyszínéül szolgáljon.
Büszke vagyok arra, hogy voltak olyan hőseink, akik azért harcoltak, hogy az anyanyelvünkön beszélhessünk, amit magunkkal hoztunk a Kárpát-medencébe, hiszen olyan templomaink is vannak, ahol már nem hangzik el magyar szó, mint például a kassai dóm vagy a pozsonyi koronázó templom”
– mondta a lelkész.
– Itt születtünk, itt élünk, itt tanulunk, és csak így ismerhetünk meg magyar költőket és írókat, mint József Attila, Wass Albert – mondta a Naplónak Bakó Sarolta és Bukócz Zsuzsa, akik a Fazekas Mihály Gimnázium tanulói, és szintén részt vettek a közös szavaláson.
A köszöntő beszédeket követően Újhelyi Kinga színművész előadásában elhangzott első magyar nyelvű versünk, az Ómagyar Mária-siralom.
Az országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává azzal a céllal, hogy a figyelmet ráirányítsa szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő anyanyelvünkre.
SZD