A dac lehet ék, de falnak már kevés

Debrecen - Kié vagy, mondd? – könnyed, bájos darab, minőségi előadás a Páholy Udvar megnyitóján.

Ha valaki rágyújt az életre, s belefeledkezik az állandó izzásba, hamar megkeseredik a dohány kezdetben bódítóan édes íze. Üres, repetatív szívkodássá válik, örömtelen kényszerűséggé. Áldás, ha a dacos mosollyal takart füstszürke hétköznapok cigisdobozában kotorászva egyszer csak találunk valami eredetit. Ami már tapintásra más mint a többi szál, ami sem nem fényesen csomagolt kubai szivar, sem nem elegáns szipkába biggyeszthető karcsú szál.

Ilyen élettel teli, izgalmas, ám az eddig hajkurászottakhoz képest kevésbé kifinomult nő toppant be a neves budapesti mulató, az Orfeum ünnepelt sztárjának életébe a Kié vagy, mondd? című darabban. Szávai Viktória és Adorjáni Bálint Nagy Szabolcs zongorakíséretével szombaton játszotta el a 20-as, 30-as évek kulturális életét, felszabadult hangulatát megidéző zenés darabot a Páholy Udvarban.

A színház szabadtéri programsorának első előadása a játszóhely szomszédságában a Vintage belső kertrészén volt. Illőbb miliőt keresve is nehezen találhattak volna a nyári, szerelemre, könnyedségre hangoló előadásoknak, mint a vadszőlővel befutott oldalfalú, kockaköves kis udvar, a színpad háttereként szolgáló magas épület oldalfalával, nagy fehérkeretes ablakokkal és a pódium fölé benyúló szilvafával.

A hülyönc a legdurvább

Apropó szilvafa: a színmű szereplői, mint utólag elmesélték, élvezettel alkalmazkodnak az újabb és újabb helyszínekhez, s szívesen be is vonják az aktuális körülményeket a darabba. Kedves játékuk volt ez alkalommal, hogy a deszkán koppanó szilvára reagálva Szávai Bálint odaszólt zongorista művésztársának-barátjának, hogy kezdje el a Hulla a szilva a fáról című nótát.

Megragadt bennem egy másik kreatív momentum is. Az első találkozáskor a darabbéli Péterbe fülig szerelmes, de ezt mélységesen titkoló, sőt tagadó, az Orfeum színpadára vágyó nő az első találkozáskor azzal ugratja, a férfit, hogy szedjen neki egy fürtöt kedvencéből, a lila akácból. (Kitalálható, hogy felcsendült eztán az egyező című dal is.) Mivel a közelben csak a gyümölcsfa állt, a nyilvánvalóan ráakasztott művirágot tépte le Péter. Ez abban a pillanatban persze egyetlen nézőt sem ejtett zavarba, hisz színházban vagyunk. Pláne az Orfeumban, ahová a valóságot kívül hagyni jár az ember. Ahogy a rajongott énekes fogalmaz: „a látszatból élünk, önök pedig minden este jönnek ebbe a delíriumba, illúzióba, hogy ne kelljen nevén nevezni a dolgokat.”

Eredeti poénná csak sok jelenettel később, egy heves vita közben válik a kezdőpillanat, amikor a nő, Vilma, mestere fejéhez vágja: „hiába szedtél nekem lilaakácot, ráadásul egy szilvafáról…”

A humornak azonban ezek az ötletek csupán mint parfüm a nyakon, kiegészítői. Az igazi teste a szöveg. Szép Ernő Lila ákác című regényét felhasználva Szávai Viktória adta a szereplők szájába azokat a szavakat, amiket élvezettel, csiklandósan lehet befogadni csak, mint valami dallamot.

A „hülyönc”, még ha negatív tartalmú is már-már bájos csengésű. Ez a két ember úgy évődik a színen, gyakorta sértegetve egymást, hogy a hétköznapi értelemben vett csúnya szó nem hangzik el. Sorjáznak viszont olyan jelzők, amiket (sajnos) eszünkbe nem jutna embertársainkra aggatni, különösen dühünkben. „Parlagfű, tapintatlan víziló, narancs, naposcsibe, köszönőember.” A kacskaringós, szét-szétváló utat megjáró ifjak végül egyértelmű választ kapnak a mű címében feltett kérdésre.

Dalok dramaturgiaszálon

A mű születéséről a jelenleg szabadúszó alkotói elmondták, hogy 2014-ben épp egy a kőszínházukban, a Radnóti Miklós Színházban lazábbnak mutatkozó időszakban ötlötték ki. Mivel mindketten rajonganak a 20-as 30-as évek kávéházi dalaiért, erre kívánták építeni a produkciót. A kiválasztott kedvenceket aztán a Jászai-díjas művésznő fűzte föl egy történeti szálra úgy, hogy dramaturgiai jelentőségük legyen. Felcsendül többek között a Hamvadó cigarettavég, az Este fess a pesti nő, az Oda vagyok magáért, a Köszönöm, hogy imádott, a Fizetek főúr, a Pá, kis aranyom, pá, a Mindig az a perc a legszebb perc, a Jaj, de jó a habos sütemény. Két ilyen nagyszerű hangú és tekintetvonzó külsejű színész előadásában, zongorakísérettel még inkább ajándék e dalokat hallani.

A varázsos helyszínen legközelebb, július 25-én „UDVARolhatunk”, ahogyan a programsor mottójában is fogalmaznak. A Páholy Ifjúsági Színház első – máris nemzetközi versenyen díjazott – produkcióját, a Rómeó és Júliát jelen korra átdolgozó darabot láthatjuk.

HaBe

Részletes információkat a Páholy Lakásszínház Facebook-oldalán találnak.