Diákszemle Jancsóval

A zsűri (Jancsó Miklós filmrendező, Balog Judit színművész, Boldizsár András operatőr, Salamon András filmrendező), ahogy Boldizsár András a díjátadón elmondta, az eredeti gondolatokat, ötleteket, az eredeti látásmódot és megvalósítást értékelte. Ugyanakkor – folytatta – ebből a szempontból nézve a beérkezett munkák jelentős része csalódást okozott, mivel a már létező filmes vagy még inkább televíziós paneleket másolja, s nem csak formailag, hanem gyakran tartalmilag is. Voltak azonban kivételek, a zsűri az öt legjobb alkotást díjazta.

Az első díjat az esztergomi Szabó Máté négyperces animációs filmje, a Memento kapta. – Jól nézzétek meg magatoknak ezt a fiatalembert – fordult a jelenlévőkhöz Salamon András –, mert a következő évek egyik legjelentősebb fiatal filmesét látjátok. A rendezőnek elsősorban a technikai felkészültség és a tudatosság tetszett az alkotásban. Jancsó Miklós szerint a Memento erősíti az emberben, amit minden nap erősíteni kell, a szabadság iránti vágyat.

Második díjat kapott az egri Neumann János Középiskola és Kollégium diákjai által készített Tej C.S.I.: Egri Tejszínelők című paródia. – Bocsánat, rekedt vagyok a nevetéstől – kezdte a film után az értékelést Balog Judit. – Minden rímel arra, amit a tévékben, mozikban látunk, és mindezt egyéni látásmóddal foglalták humorba. Bátran merték vállalni az ökörködést, ami ettől majdnem művészet lett – mondta.

A harmadik díjat a Makói Videó- és Művészeti Műhely alkotója, Ferge Roland vihette haza, nagymamájáról szóló dokumentumfilmjéért, a Magamért. Salamon András elmondta, tiszta és egyszerű volt a film, nagy bátorság egy ilyen témával előjönni: egy néni él egy házban, mesél az életéről, közben főz valamit, azt megeszi, kapirgál a kertben. Dicséretes ez a bátorság.

Negyedik lett Halász Csaba és Gorócz Vilmosrövidfilmje, a Flair Play, ami Jancsó szerint profi munka, legnagyobb erénye, hogy van benne önirónia. Az ötödik díjat Molnár Luca és Czapovits Éva vihették haza Szegedre, Macskák hava című munkájukért, aminek főleg amatőr bája bűvölte el a zsűrit, Salamon Andrást egyenesen Andy Warhol korabeli actionjeire emlékeztette az ötperces alkotás.

A fesztivál hétvégéje alatt a fiatal filmesek megnézték mind a 61 pályaművet, ezen kívül pedig szakmai programokon vettek részt. A szemle vendége volt Mundruczó Kornél filmrendező, aki egyebek mellett elmesélte, hogyan tudta meg, hogy legújabb filmjét, a Deltát a Cannes-i zsűri beválogatta a legjelentősebb fesztivál versenyprogramjába. Tudni lehetett, hogy mikor nézik meg a filmet, az első jó jel az volt, hogy napokig nem válaszoltak. Ez mindig jó jel, ha nem kell a film, azt rögtön megmondják. Aztán egy héttel a hivatalos bejelentés előtt a Variety, a legjelentősebb filmes szaklap főszerkesztője cikkében leírt tizenegy filmet, amik szerinte biztos versenyezhetnek majd az Arany-pálmáért, a Delta pedig benne volt a tizenegyben.

Aztán a bejelentés előtt két nappal jött egy telefon, Mundruczó épp próbált a Trafóban, nem is ő vette fel a telefont, hanem az asszisztense, jött, hogy valaki franciául beszél a telefonba, de ő nem tud franciául. Viszont a rendező sem. Aztán végül sikerült keríteni valakit, aki igen, így megtudták a jó hírt. A rendező a fiataloktól kapott egy kis üveg Duna-vizet, hogy szerencsét hozzon neki Cannes-ban.

A szemle résztvevői beszélgethettek Rudolf Péter színész-rendezővel, aki elmondta, a művészetben egyszerre kell jelen lennie az ösztönösségnek és a tudatosságnak. József Attila Nagyon fáj című versében a legbelsőbb fájdalom tör elő, de azért a szótagszámok stimmelnek – hozott érzékletes példát az irodalomból Rudolf. Boldizsár András operatőr a kamera- és lámpahasználati lehetőségekről tartott bemutatót, Jancsó Miklós pedig a filmezésről beszélgetett több órán át a fiatalokkal.

Szabó Kristóf

Vágón múlott, hogy ki lesz milliomos! 

Valós hullát boncoltak Uri Gellernél