Zuhan egy brit nagybank részvényárfolyama az amerikai pénzmosási vádak miatt

London, 2012. augusztus 7., kedd (MTI) – Összeomlásszerű zuhanásba kezdett az egyik brit nagybank, a Standard Chartered (StanChart) részvényárfolyama kedden a Londoni Értéktőzsdén (LSE), miután New York állam pénzügyi szolgáltatási felügyelete előző esti közleményében több százmilliárd dollárnyi illegális iráni tranzakcióval vádolta meg a bankcsoportot.

A StanChart papírja az LSE keddi forgalmában 24 százalékot zuhant az előző esti záróárhoz képest, annak ellenére, hogy a bankvezetés kedden, még a londoni nyitás előtt visszautasította az amerikai hatóság közleményében foglaltakat.

A New York-i pénzügyi felügyelet szerint a londoni központú bankcsoport 2001 és 2010 között hozzávetőleg 60 ezer pénzügyi tranzakciót bonyolított le iráni ügyfelekkel, összesen 250 milliárd dollár értékben.

A rendkívül éles hangú közlemény “lator intézménynek” nevezte a brit bankszektor egyik legpatinásabb, hosszú múltra visszatekintő bankcsoportját, amelynek két fő alkotóelemét, a Standard Bankot és a Chartered Bankot egyaránt a XIX. század közepén alapították. A két pénzintézet 1969-ben egyesült, felvéve mai nevét.

A New York-i pénzügyi felügyelet közleménye szerint a Standard Chartered – esetenként dokumentumok meghamisításával – eltitkolta az amerikai hatóságok elől a szóban forgó iráni tranzakciókat, és ezáltal “terroristáktól, fegyverkereskedőktől, drogbáróktól és korrupt rezsimektől tette sebezhetővé az amerikai pénzügyi rendszert”.

Az amerikai felügyelet magyarázatot követelt a StanChart vezetésétől “e nyilvánvaló törvénysértésekre”, ellenkező esetre kilátásba helyezve, hogy visszavonja a londoni székhelyű bankcsoport New York államra érvényes működési engedélyét.

A Standard Chartered keddi közleményében határozottan visszautasította azt a módot, ahogy a New York-i pénzügyi hatóság “lefesti a tényeket”, mivel az amerikai közlemény a bank szerint “pontatlan és nem teljes képet ad” a történtekről.

A pénzintézet nem cáfolta, hogy iráni ügyfelekkel folytatott pénzügyi tranzakciókat a kérdéses időszakban, keddi közleménye szerint ugyanakkor az általa elvégzett felülvizsgálat egyetlen olyan kifizetést sem azonosított, amelynek kedvezményezettje szerepelt volna az amerikai kormány által hivatalosan terroristaként nyilvántartott szerveződések listáján.

Rövid időn belül ez a második olyan nemzetközi botrány, amely brit nagybankot érint.

A brit pénzügyi felügyelet (FSA) a múlt hónapban bejelentette, hogy feltáró vizsgálata szerint a City egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató csoportja, a Barclays befektetési ágazatának kereskedői a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt és alatt rendszeresen a globális irányadó bankközi kamatláb, a Libor manipulálásával próbálkoztak.

A manipuláció célja a hatósági gyanú szerint a pénzügyi válság előtt a Libor profitnövelő célú emelése volt, a válság elhatalmasodása után pedig a Barclays már inkább a bankközi hitelezés fő kamatlábának csökkentésével próbálkozott, igyekezve leplezni, hogy a cég milyen mértékű piaci stressz alatt állt.

A Libor – London interbank offered rate – a naponta megállapított londoni bankközi kamatláb, amelyet a kereskedelmi bankok által saját nagybani hitelköltségükről beterjesztett becslések alapján rögzítenek londoni idő szerint minden kereskedési nap délelőttjén.

Ez a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, amely ágazati becslések szerint 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként.

A botrány kirobbanása után lemondott a Barclays vezérigazgatója, Bob Diamond, két nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service és a Standard & Poor’s pedig leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról a bankcsoport osztályzati kilátását.

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti. 

MTI








hirdetés