Zsuzsi: korszakos megújulás

Akt.:
Zsuzsi: korszakos megújulás
Debrecen – Korszakos megújuláson van túl a Zsuzsi kisvasút, amely 100 ezer utasra „vágyik”.

Egy uniós pályázat eredményeként félmilliárd forintot költöttek az idén 130 éves Zsuzsi vasútra azért, hogy Debrecen egyik büszkesége még több turistát vonzhasson az Erdőspusztára.

A beruházás csütörtöki záró sajtótájékoztatóján Béres Ágnes projektmenedzser, az Eco-Help ’95 Bt. ügyvezetője elmondta: csak a 16 kilométeres keskeny nyomközű vasúti pálya felújítása közel 300 millió forintba került, viszont így alkalmassá vált a hosszútávú használatra. Átalakítottak két vasúti kocsit; nem csak a kerekesszékesek szállhatnak fel immár gond nélkül, hanem a kerékpárok szállítása is lehetséges. Szintén szembeötlő változás, hogy az erdőspusztai végállomáson fából, üvegből és kőből 450 négyzetméteren felépült a Természet Háza, egy előadótermet, csillagvizsgálót, kilátót és persze vasúti várótermet is magában foglaló épület. Ez utóbbi 100 millió forintba került, s a debreceni önkormányzat mint konzorciumi partner felelt a megvalósításáért. A költséget fele részben a város állta a büdzséjéből.

Online jegyrendelés

– Az első pályázatunk csak részsikert hozott, hiába támogatták ugyanis a turisztikai projekt tartalmát, mivel túl későn nyújtottuk be, a forrásigényesség miatt elutasították. 2010 júliusában viszont már aláírhattuk a támogatási szerződést a két évbe kerülő megvalósításra. Pozitív, jó gondolkodású csapat jött össze erre az időre – számolt be az előzményekről Béres Ágnes, aki addig egyszer sem ült a Zsuzsin, de azóta beleszeretett, felfedezve a táj szépségét.

A projektmenedzser a Természet Háza kapcsán kiemelte: az „online felületek” és az előadóterem révén a hely ideális továbbképzések, workshopok tartására. A végállomásokon turisztikai információs pontot találhatunk majd számítógépes „totemoszlop” formájában, illetve a Zsuzsinak korszerű weblapot indítanak online jegyrendelési lehetőséggel.

Béres Ágnes az előttünk álló három hétre erős marketinget ígért, hozzátéve: a következő lépés „felépíteni” azt a szolgáltató Zsuzsit, amely évente 100 ezer embert vonz Erdőspusztára a jelenlegi körülbelül 33 ezer helyett.

Ami persze csak úgy érthető el, ha a vállalkozók is felfedezik a helyben nyugvó üzleti lehetőségeket.

 

Köldökzsinórul szolgált

– Idén 130 éves a Zsuzsi vasút, amely 1882. július 16-án zakatolt első útjára; a szerelvényekhez két gőzmozdonyt vásároltak Münchenből, ezek egyikét hívták Zsuzsinak. A kisvasutat a gazdasági szükségszerűség hívta életre. Erdőspuszta ugyanis Debrecené volt, s amikor a nagyobb mérvű fakitermelés mellett döntöttek, utak hiányában a vasúti szállítás tűnt hatékonyabbnak. A személyszállítás majd 1925-től indult meg, s huszonnégy évvel később a vonal elérte a 49 kilométeres hosszúságot Nyírbéltek végállomással. A Zsuzsi ekkor már gyakorlatilag a köldökzsinórja volt a szép, de elmaradott vidéknek. 1977-ben a közlekedési politika botor módon a kisvasút felszámolása mellett döntött, ennek eredménye, hogy ma csak 17 kilométeres a vonal – beszélt a történeti háttérről a sajtótájékoztatón Pintér Gyula, a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

 

Félmilliárd forintból újult meg a debreceni Zsuzsi kisvasút

Debrecen, 2012. július 5., csütörtök (MTI) – Befejeződött az idén 130 éves debreceni, Zsuzsi erdei kisvasút pályájának két évig tartó felújítása, valamint a kapcsolódó idegenforgalmi létesítmények kialakítása. A mintegy félmilliárd forintos projekthez 400 millió forint uniós forrást nyert az üzemeltető.  

A 16 kilométeres pályaszakaszon felújították a síneket, kicserélték a talpfákat és a zúzottkő-ágyazatot. A hármashegyaljai végállomás mellett felépült a Természet Háza nevű létesítmény, amelyben csillagvizsgáló, előadótermek és utasváró is helyet kapott – ismertette Pintér Gyula, a Zsuzsi Erdei Kisvasút Kft. ügyvezető igazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón Debrecenben.

Fábián Gábor, a debreceni önkormányzat beruházási csoportvezetője közölte, a ház összesen 110 millió forintba került, amelyhez 50 millió forintot biztosított a város, a többit uniós forrásból fedezték.

A Zsuzsi múltját felidézve az igazgató elmondta: 1882-ben gazdasági megfontolásból, az Erdőspuszta fakitermelése miatt építették meg a vasutat, ami a Debrecen környéki tanyavilággal is összekötötte a megyeszékhelyet. A keskeny nyomtávú vonalon 1925-ben indult meg a személyszállítás, majd a Zsuzsi 1949-ben érte el leghosszabb vonalát, ekkor a 49 kilométeres pálya Szabolcs megyébe is átnyúlt.

1977-ben döntöttek a kisvasút megszüntetéséről, az akkori debreceni városvezetés azonban ki tudta harcolni, hogy megmaradjon a ma is használatos szakasz egyfajta kiránduló vonatként – mondta Pintér Gyula. Béres Ágnes projektmenedzser az MTI érdeklődésére elmondta: a 2008-as bázisév 33 ezres utaslétszámát tekintik kiindulási pontnak, amelyet 3-4 éven belül 100 ezresre szeretnének növelni.

MTI