Zsivajjal űzzük el a gonoszt – Szilveszteri népszokások Hajdú-Biharban

Pár napja már hangolnak a lányok
Pár napja már hangolnak a lányok - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Az óév búcsúztatásához és az újév köszöntéséhez számos hagyomány kapcsolódik.

Az évkezdés, vagy bármilyen szakasz kezdete a legtöbb kultúrában az egész periódust meghatározza. – A csirke hátrakapar, elviszi a szerencsét, ezzel ellentétben a disznó kitúrja azt, éppen ezért kerül újévi malac az asztalra. A hosszúra nyúló rétestészta pedig a hosszú életet szimbolizálja – emelte ki Lovas Kiss Antal, a Debreceni Egyetem néprajzkutatója. – Az emberek vigyáznak arra, hogy ne adjanak ki semmit a házból, mert akkor egész évben veszteség érné őket. Szerencsét hozhat, ha férfi lépi át először a küszöböt. Napjainkig jelentős az évkezdet, sokan ilyenkor tesznek fogadalmakat – sorolta. A hal- és lencsefogyasztás egyes körökben a gazdagságot idézi, de vannak olyan tájegységek, ahol úgy tartják, a hal elúszna a szerencsével.

Minél hangosabban

– Nagyon fontos a tél és a sötétség jelentősége, ami a keresztény kultúrkörben a gonoszok működési idejét jelentette, akik ellen védekezni kell – mondta. A szilveszter éjszakai dudálás és tűzijáték ma is ugyanezt a hagyományt idézi fel, habár ma már nem feltétlen a gonoszok elűzésére gondolunk közben. Mindehhez féktelen mulatozás és öröm is párosul – említette a néprajzkutató. Hozzátette, amikor átmegyünk egyik időszakból a másikba, a legtöbb kultúrában kiemelt jelentőségű. Ekkor az emberek máshogyan viszonyulnak a hétköznapokhoz, kilépnek a megszokott körből. – Pezsgővel köszöntjük az új évet, ami egy kiemelt presztízsű ital. A szilveszteri kántáláskor jókívánságokkal járnak házról házra a fiatalok a faluban, amikért cserébe apró ajándékokat kapnak.

Szerelem- és haláljóslás

A szerelem és a halál témaköre mindig is foglalkoztatta az emberek. – Szilveszter éjjel ahányat fordul a cérnaszálról lelógatott kulcs, annyi évet él majd az illető, aki forgatja azt. Jellemző, hogy a lányok felforrósított ólmot hideg vízbe öntenek, és az így keletkezett formákból próbálják kikövetkeztetni, ki lesz az ő jövendőbelijük – említette, majd hozzátette, akadnak olyanok is, akik szemétdomb tetején figyelik, merről ugat a kutya, mert akkor a leendő férj is arról fog érkezni. Vannak olyanok is, akik egész nap nem mosakodnak, éjjel pedig a férfi alsóneműjével a párna alatt alszanak el, hogy megálmodják a jövőt.

HBN–VK


Szokások megyeszerte

– Hajdúszoboszlón a csergetéskor karikás ostor zajával űzik el a gonoszt, amire két monda is épült: az egyikben a törököket kiűző hajdúszoboszlói vitézek a nagy ködben csak úgy találtak haza, hogy az asszonyok a faluban nagy lármát csaptak. A másikban éppen a törököket űzték el a zajjal – említette a néprajzkutató. Nádudvaron a szűzgulya fordításkor fiatal legények házról házra járva jókívánságokat mondanak, Hajdúböszörményben pedig újévkor keresztüldugják a tyúkokat a létra fokán, hogy jobban tojjanak.








hirdetés