Zsákra zsák

Zsákra zsák
Elcsigázott, komor tekintetű emberek lapátolják a homokot a zsákokba. Hegyi Erika jegyzete.

Hányadikat? Ki tudja. Nem számolják. Egyvalami jár csak a fejükben: minden áron megvédeni a falut, a házat, a kis kertet, amiből ugyan már mindent kimosott az előző ár, de semmi szükség rá, hogy ismét tóvá változtassa a volt veteményest a közeli patak vagy a folyó. Az emberek fáradtak, borostásak, lehet, hogy egész éjjel nem aludtak. Gumicsizmájuk cuppog a sárban, reménytelen toporgás. A folyó végtelen hosszú, a vízszint óráról órára emelkedik. Elég lesz az összefogás? A több százezer honokzsák? A sok ezer önkéntes?

 

Megválaszolatlan kérdések, melyekre a megoldást a következő napok adják meg. A lapátolók is kérdeznek néha-néha. Miért nem lehet a folyók medrét rendszeresen kotorni? Miért nem tisztítják a vízelvezetőket akkor, amikor még nincs baj? Miért nem tudja senki előre megtervezni, hogy milyen magas és milyen erős gátak kellenek? Vagy ha tervek vannak, miért nincs a kivitelezéshez pénz? A lapátoló emberek nem várnak választ senkitől. Az ő falujuk, házuk van veszélyben, ezt a harcot nekik kell megvívniuk.

Címkék: , ,