Kevés a pénz az új főpályaudvarra…

Debrecen - A fórumozók többsége szerint a föld alá süllyesztésen lehetne spórolni.

Interjút adott lapunknak néhány hete Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter. A beszélgetésből egyebek mellett kiderült, hogy a Petőfi téri főpályaudvar projekt költségét eredetileg (2012-ben, 2014-ben) 10 és fél milliárd forintban határozták meg, majd ez az összeg 21 milliárdra ment fel.

Debrecen egykori polgármestere elmondta: mivel 2015 óta az építőipari szolgáltatási díjak 150 százalékkal növekedtek, valószínűleg ez a pénz is kevés lesz. A fejlesztés megvalósul, de előtte gondoskodnunk kell a forrás-átcsoportosításról – nyilatkozta Kósa Lajos. Élénk vitát generáltak ezek a mondatok a Napló Agóra fórumán.

Kétszer annyiba kerülne?

Jónás Imre úgy reagált, hogy szakértők szerint a debreceni főpályaudvar 43 milliárd forintba kerülne. (Cikkünk megírása után kiderült, hogy 34 milliárd forintért vállalta a munkát a győztes konzorcium. A szerk.) Jónás Imre hozzátette: van egy olyan érzésem, hogy a 4-es út földfelszín alá vitelére sem elég a 21 milliárd. Még most sem dőlt el a végleges műszaki tartalom, hogy szükséges-e a süllyesztett autóbusz-állomás szellőztetése, mert lehet, hogy elektromos hajtású vagy hibrid buszok lesznek. Volt már Debrecennek egy olyan beruházása, amelyről nem szívesen beszélünk, méghozzá a 2-es villamos – írta Jónás Imre.

[related-post post_id="3701103"]

Szükségtelen a föld alá?

Jónás Zoltán, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület elnöke azt fejtegette, hogy közlekedésszervezési szempontból nem indokolt a Petőfi téri főpályaudvar föld alá süllyesztése. A 4-es út főút térszín alá vitele is inkább hátráltatja a közösségi közlekedés használatát, mint segíti – vélte. Kifejtette: a föld alatti létesítmény nemcsak drága, hanem az autóbuszoknak a kocsiállások megközelítését is nehézzé tenné.

Tehát amennyivel kevesebbet kell gyalogolni átszálláskor, annyival több idő telik el, amíg a busz ki-, illetve behajt oda. Jónás Zoltán fenntartotta azt a korábbi álláspontját, hogy nem egy gigaberuházásra lenne szükség, hanem sok kisebbre, hogy a város más pontjain is kényelmesen át lehessen szállni. Dr. Radnai Ferenc egyetértett Jónás Zoltánnal. Hangsúlyozta, Debrecen elég nagy város ahhoz, hogy a közlekedés szervezők több „decentrum” kialakításával modernizálják a közlekedést. Ehhez megfelelő tarifarendszert kellene létrehozni (például, hogy átszállásnál ne kelljen újabb jegyet venni), és természetesen olyan közlekedés szervezésre lenne szükség, amely lehetővé teszi a várakozás nélküli átszállást – állította. Varga Imre arra az álláspontra helyezkedett, hogy szükség van Debrecenben minőségi közlekedési fejlesztésekre is. Főleg, ha adják rá a pénzt.

Min lehetne spórolni?

A Nagyállomás szégyen, csakúgy mint a vidéki buszállomás – írta. Elképzelhetőnek tartotta, hogy ezt-azt költségkímélés címén kihúznak majd a főpályaudvar tervéből. Varga Imre azzal a két, szerinte „förtelem, ronda” irodaépülettel kezdené a spórolást, melyeket a Nagyállomás elé építenének. A föld alá süllyesztésről úgy vélekedett, lehetséges, hogy meg lehetne oldani enélkül is, de a városvezetőség szerinte ebbe már belelovalta magát, ebből biztos nem enged – tette hozzá agórás hozzászólásában. Takács László arról értekezett, hogy szerinte a főpályaudvar nem szakmai kérdés, hanem politikai presztizs beruházás és építőipari-, illetve „pénzköltészeti lobbi projekt”. Beszámolójából kiderült, hogy a DKV körülbelül 10 éve csináltatott, majd elsüllyesztett egy tanulmányt a Debrecen környéki elővárosi vasútrendszerről.

Ebben az szerepel, hogy a városban két intermodális csomópontra lenne szükség, de nem a Nagyállomásnál. Szerinte nem normális, hogy a főpályaudvarra, a város közepébe minden irányból (4-es, 35-ös, 33-as, 47-es) sok-sok lámpán át behozzuk az autókat, buszokat, hogy ott az utasok átszálljanak és visszamenjenek akár ugyanarra villamossal. Ha elkészülne az északi (Debrecen és Józsa közötti) intermodális csomópont, a Petőfi téri beruházás sok eleme feleslegessé válna.

HBN–OCs