Zinner Tibor: néhány száz embert érinthet a pártállami nyugdíjpótlék megvonása

Budapest, 2012. július 3., kedd (MTI) – Zinner Tibor jogtörténész szerint legfeljebb néhány száz embert érinthet az Országgyűlés által hétfőn elfogadott jogszabály, amely szerint meg kell vonni a nyugdíjpótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. A jogosultságokat október végéig vizsgálják felül.

 

A szakértő kedden az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: a demokratikus államberendezkedés 1944 és 1949 közötti felszámolásában részt vevők közül kettőt ismer személyesen, és minden bizonnyal nem sokkal többen élnek közülük. Ebbe a körbe tartoznak azok, akik a kommunisták hatalommegszerzésénél fegyveres testületek, így a titkosrendőrség és a katonai titkosrendőrség tagjaiként tevékenykedtek. Ezeket a szerveket 1950-től az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) fogta össze – tette hozzá.

Zinner Tibor kitért arra is, hogy a kommunista párt 1944 decemberében már egyszer “nyeregben volt”, amikor a munkáspártoknak kétharmados többségük volt a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésben. Ezt a helyzeti előnyüket vesztették el az 1945. novemberi parlamenti választásokon, amelyeket a Független Kisgazdapárt nyert meg 57 százalékkal, és azért is alkalmaztak terrort a következő években, hogy ezt a hatalmat visszaszerezzék – világította meg.

A jogtörténész hangsúlyozta: nem elegendő azonban a fegyveres testületekben való szereplés puszta tényének megállapítása ahhoz, hogy valakitől elvegyék a nyugdíjpótlékot, ahhoz bűncselekményt is el kellett követnie. Példaként hozta fel erre, hogy ha egy ÁVH-s ezredes fegyverbeszerzésben közreműködött, még nem feltétlenül vett részt internálások előkészítésében és végrehajtásában vagy a terrort szolgáló jogtalan bírósági ítélethozatalokat megelőző vizsgálatokban, nyomozásokban.

Elmondta, ugyanez vonatkozik az 1944 és 1949 közötti Magyar Kommunista Párt tagjaira és “társutasaira”, a szociáldemokratákra is, közülük legfeljebb tízes nagyságrendben élhetnek azok, akiket érinthet a törvény.

Zinner Tibor megítélése szerint néhány százra tehető azok száma, akiket azért érinthet a jogszabály, mert az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében és az azt követő megtorlásban részt vettek. Őket könnyebben lehet azonosítani, mert a korabeli Magyar Közlöny közölte azt a névsort, amely azokat tartalmazza, akik a megtorlásban való részvételükért 1957 őszén megkapták a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet. A névsor az állampárt megyei pártbizottságainak javaslatai alapján állt össze – jegyezte meg.

A jogtörténész úgy látja, a jogszabály a Kádár-rendszert illetően azokra a párt- és állami vezetőkre vonatkoztatható, akik az úgynevezett adminisztratív területeken tevékenykedtek: miniszterelnökök, azok helyettesei, illetve belügy-, honvédelmi és igazságügy-miniszterek, és azok az igazságügyi vezetők, akik a törvénytelen vádiratok megfogalmazásában és a szintén törvénytelen ítéletek meghozatalában közreműködtek.

Kifejezésre juttatta azt is, hogy a jogszabály gyakorlatba való átültetése annak végrehajtási utasításától függ, ott dől el igazán, kikre alkalmazható a nyugdíjpótlék megvonása. Annak a véleményének is hangot adott, hogy igazságos a törvény, ugyanakkor “azt érzi igazságtalannak, hogy ez a rendezés eddig nem történt meg”.

Zinner Tibor úgy fogalmazott: “bizonyos sebekre gyógyírt jelenthet” ez az intézkedés, ugyanakkor a meghurcoltak számához képest a most érintett kör – “a biológiai óra” ketyegése miatt – közel sincs arányban, azaz most már a talio-elv (szemet szemért, fogat fogért elv) alkalmazása nem lehetséges.

Az Országgyűlés hétfői döntése alapján az illetékes miniszternek akkor kell – 2013. január 1-jétől – megszüntetnie a nyugdíjpótlék folyósítását, ha az abban részesülő 1945 és 1949 között részt vett a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban.

Ugyanez vonatkozik azokra, akik az 1948 és 1990 májusa között végzett titkosszolgálati tevékenységük, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztségük vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) ellátott vezető tisztségük miatt érdemtelenek a nyugdíjpótlékra, továbbá érinti a felülvizsgálat az özvegyi jogon folyósított nyugdíjpótlékokat is.

A megszüntető határozatot a nyugdíjfolyósító szervvel is közölni kell.

A jogosultság felülvizsgálatában öttagú szakértői bizottság vesz majd részt, ennek tagjait a miniszter jelöli ki, és döntéseit négy tag egyetértésével hozza. A testület a nyugdíj-kiegészítés megállapítására vonatkozó iratok vizsgálatán túl adatokat kérhet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától és más levéltáraktól is.

A parlament mostani döntésével azon a törvényen módosított, amely kimondta: nem részesülhet politikai indokú nyugdíjkedvezményben, illetve juttatásban az, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében.

 

 

ben \ bki \ blz

 

MTI

Címkék: