Vízkereszt után farsang

Vízkereszt után farsang
A karácsonyi ünnepkör zárásaként és a farsangi időszak kezdeteként tartják számon a mai napot, azaz vízkeresztet.

Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a IV.  századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték.  

Az egyház ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről (Gáspár, Menyhért és Boldizsár a Jézus születésekor megjelent betlehemi csillagot követve, uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a gyermek és édesanyja, Mária előtt), valamint Jézus megkeresztelkedéséről.

E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján (január 5.) végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezenkívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés.

Jóslás vízkeresztkor  

– Azt tartották, ha vízkeresztkor esik, akkor hosszú lesz a tél.

– Hideg idő esetén korai tavaszban reménykedtek.

– Ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász.

– Ha e napon esik az eső, akkor férges lesz a mák.

– Ha hideg van, rossz termésre lehet számítani.

– Ha a szél fúj, szerencsés év lesz.

– Ha fagy, soká fog tavaszodni, ha enyhe az idő, akkor hamar jön a tavasz.








hirdetés