Vörös kakas a pusztán

Tavaly nyáron Nagyivánnál kapott lángra a hortobágyi puszta
Tavaly nyáron Nagyivánnál kapott lángra a hortobágyi puszta - © Fotó: Matey István
Hortobágy – A tűz hozzátartozik a Hortobágyhoz; a pusztító lángok olykor hasznosak is lehetnek.

Emberi és természetes hatásokra is keletkezhetnek tüzek a pusztában. Természetes tüzek alakulhatnak ki például aszályos időszakban érkező viharok, villámlások esetén. Az emberi eredetűek skálája azonban szélesebb: eredhet a pusztát átszelő közlekedési utak mentén eldobott cigarettacsikkek miatt, a mezőgazdasági munka folyamán képződött szikrából, egy üveg által száraz gyepavarra fókuszált napsugárzásból, vagy közvetlen emberi tűzgyújtás is állhat a kialakuló tűz hátterében – válaszolta a Napló kérdésére a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, ahonnan azt is megtudtuk, hogy az indirekt tüzek elsősorban aszályos nyarakon, és főleg júliusban és augusztusban jellemzők, mégpedig leginkább az estefelé kitörő nyári viharokból. A tavaszi gyeptüzek legtöbbször olyan rossz beidegződések következményei, mint a tél végi tisztító tűzgyújtások az árkok mentén, gyepeken, vagy bizonyos nádasok leégetése, a nádgazdálkodás alkalmával keletkezett nádcsörmők meggyújtása, vagy a „gazos” területek „tisztítása”. Utóbbiak leginkább a nemzeti parkon kívüli, illetve a határoló területeken jellemzőek, innen a lángok könnyen átterjedhetnek a védett területre is.

Ha jön a tűz, gyújtják az ellentüzet

A tüzek néhány tíz négyzetméteres nagyságtól a több száz, vagy akár ezer hektáros felületig érinthetik a Hortobágyot. A körülmények alapján dől el, hogy a tűz meddig ég, és mekkora területre terjed ki. Vannak esetek, amikor a tűzoltók bizonyos helyszínekre nem tudnak már bejutni, így ott nem is lehet megállítani a tüzet. Máskor ellentüzet gyújtanak. Ilyenkor az eredeti tűz útjában szándékosan leégetik a területet, hogy mire odaér, ott már ne legyen éghető anyag, s így elaludjanak a lángok. Néha önmaguktól is kihunynak, sokszor esők is „segítenek”.

Ha nem érint a tűz ember által létesített környezetet annak résztvevőivel, akkor is okozhat természetvédelmi és gazdasági kárt. Előbbire példa egy fokozottan védett erdei ökoszisztéma leégése. Gazdasági kár történhet egy olyan, lábon álló nádas leégésekor, amelyet nem sokkal ezután aratni szándékoztak volna. A természetvédelmi kár felmérése sok esetben bonyolult lehet, hiszen a nemzeti park a leégett területeket illetően nem rendelkezik minden élőlénycsoportra kiterjedő felmérésekkel, így csak ökológiai tapasztalatokra hagyatkozva lehet megítélni, hogy milyen élőlénycsoportok milyen mértékben károsodhattak.

Könnyebben újjáélednek

A pusztai élőhelyek nem a közelmúltban alakultak ki. Fejlődéstörténetük folyamán hozzászoktak már a kisebb-nagyobb tüzekhez, így azokat követően regenerálódnak.

Problémát az jelenthet, hogy mára már sokszor csak természetközeli rendszerek léteznek a Hortobágyon, ami az élőlények, élőhelyek megújulása szempontjából nehézséget jelenthet. A nagyobb kiterjedésű, hálózatba rendeződött szikes gyepek egy tűz után könnyebben újjáélednek. Az izoláltabb löszgyep bizonyos elemei azonban egyáltalán nem tolerálják a lángok jelenlétét, így egy ilyen terület leégése nagyobb természetvédelmi problémát is okozhat.

A legszembetűnőbb gond a Hortobágyon is a fészkelési időszakban a madarak akár koloniális fészkelését érintő tűzvész lehet, például egy nádasban.

A tűznek ugyanakkor kedvező hatása is lehet, mivel az a problémát okozó szerves anyag egy részét eltünteti. A lángok után újra benövényesedik a terület. A tűz fontos lehet bizonyos élőhelytípusok dinamikus fenntartása szempontjából.

– Kovács Zsolt –


Lángok után túzok, gólya

Utoljára 2017 augusztusában volt egy nagyobb tűz Nagyiván mellett, a Kunkápolnásban. Ekkor mintegy 450 hektár égett le, jelentős részben nádasok és vizes élőhelyek. Az utóbbi évek egyik legnagyobb tüze 2003 nyarán volt, az „a pentezugi nagy tűz” néven vonult be a köztudatba. Akkor több mint 2 ezer hektár égett le. 2007 nyarán Szelencésen volt egy körülbelül 800 hektáros tűz. Azt követően azonnal megjelent 70 túzok az üszkös, fekete gyepen. Egyébként is jellemző, hogy zsákmány után kutatva a nyári tüzek után tömegesen keresik fel a helyszíneket ragadozó madarak és fehér gólyák.

Emberéletet követelő pusztai tűzről nincsen tudomása a nemzeti parknak. Állatok természetesen pusztulnak el a tüzek miatt, de legtöbbjük gerinctelen, illetve kisebb testű gerinces. Ciklikusságot eddig nem fedeztek fel a hortobágyi tüzek tekintetében.


Lángra kapott a Hortobágyi Nemzeti Park Nagyivánnál
Szolnok - Csaknem ezer hektárnyi terület égett le a Hortobágyi Nemzeti Parkban kitört tűzben - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes sajtószóvivője péntek reggel az MTI-vel, a drónokkal végzett légi felderítés adatai alapján. Szepesi Erika elmondta: az olt...

Honvédségi helikopterrel oltják a lángokat 2017. augusztus 4-én a Hortobágyon, Nagyiván térségében, ahol több száz hektáron ég a Hortobágyi Nemzeti Park. Az augusztus 3-án délelőtt keletkezett tűz oltásán egész éjjel dolgoztak a tűzoltók, augusztus 4-én kora reggel két, 3 ezer liter víz szállítására alkalmas honvédségi helikopter is érkezett a helyszínre, hogy bekapcsolódjon az oltásba.
Budapest - Égett a Hortobágyi Nemzeti Park Nagyiván település közelében. A csütörtökön délelőtt keletkezett tűz oltásán egész éjjel dolgoztak a tűzoltók, pénteken kora reggel két honvédségi helikopter is érkezett a helyszínre, hogy bekapcsolódjon az oltásba - közölte az Országos Katasztrófavédelmi F...