Volt egyszer egy szép Demke-palota, ahol sok-sok debreceni jött a világra

Akt.:
Ilyen volt a lenyűgöző DMKE-épületet. Vonásait a mai rendőrségi székház őrzi a közelben
Ilyen volt a lenyűgöző DMKE-épületet. Vonásait a mai rendőrségi székház őrzi a közelben - © Fotó: Archív
Debrecen – Magyarságmentő intézetnek épült 105 éve, ám népházként és szülőotthonként lett igazán emlékezetes.

A mai Benedek Elek Általános Iskola helyén, a nem kevésbé híres Meteor Mozival szemközt pompázott az a palota, ahol a cívisváros ma élő lakói közül is nagyon sokan látták meg a napvilágot.

A szülőotthon épülete eredetileg a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület (DMKE) számára készült. Az intézmény történetéről a „Debreczeni Képes Kalendáriomban” található leírás, mégpedig dr. Tóth Mihály tanácsnok tollából. Eszerint a DMKE József kir. főherceg védnöksége alatt működött, és célja volt az ország déli részén túlsúlyban lévő nemzetiségekkel szemben a magyar nemzeti törekvések erősítése, a magyar szellem, a magyar nyelv terjesztése. „Magasztos munkáját a béke eszközeivel végzi, fegyvere a kultúra és a jótékonyság.”

A legszebb épület

A közgyűlés először a Hatvan utca végén lévő, faraktárnak bérbe adott területet engedte át a DMKE-nek, majd hosszabb tárgyalások után döntöttek úgy, hogy a Kossuth utca végén lévő Bocskai téren az új szabályozás által kialakult szép, 3290 négyszögöl területből kapjon megfelelő nagyságú telekrészt.

A terveket a DMKE és a vele társult Alföldi Gazdasági Egyesület készíttette el. Az építkezés költségét 340 ezer koronában határozták meg, a munkák kezdésének idejét pedig 1912 őszében. Az intézetet a terv olyan modern palotának, a város akkori egyik legszebb épületének írta le, ami közel van a város központjához és a villamosvasúthoz.

Ugyanakkor „a város legegészségesebb, legmagasabb helyén fekszik, s homokos talajon épül. Ideális hely. Jobbat, szebbet elképzelni se lehet.”

Az internátust eredetileg 200–300 közép- és főiskolai hallgató befogadására tervezték. Tágas hálótermek alkották, s a világos szobáit fürdővel, vízvezetékkel, villanyvilágítással és központi fűtéssel szerelték fel.

dm2A tér látványa a Népházzal a Meteor mozinál | Fotó: Déri Múzeum

1912. június 28-án megalakult a DMKE Debreceni Osztálya is, melynek elnöke Kovács József polgármester lett, az igazgatója pedig dr. Kenézy Gyula. A héttagú igazgatóságban Aczél Géza és Rickl Antal is helyet kapott.

Lerobbantották 45 éve

A tornyos, oszlopos, címeres, manzárdos helyet a Dobozi-lakótelep melletti téren nyitották meg 105 évvel ezelőtt. A ma is használatos „Demke” elnevezése onnan származhat, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a DMKE rövidítést.

A város 1927-ben megvásárolta a palotát, és akkor lett a funkciója anya- és csecsemővédelmi intézet, népjóléti hivatal, népfürdő, valamint gyermekkórház, tej- és népkonyha is. A komplexumban védőnői lakások, olvasóterem, labor és röntgen is működött, s ezek nagy részét a híres Stefánia Szövetség kezelte. Az intézet naponta mintegy 1200 adag ingyen ebédet osztott ki a rászorulóknak, és a neve akkoriban már Debrecen Sz. Kir. Város Magoss György Népház volt.

A híres otthonban a mai ötvenesek közül is még sokan születtek. Az egyre romosabb létesítményt mégis megszüntették, és végül ugyanúgy lerobbantották, mint 1973-ban a régi épületsort az Aranybikánál.

– Vass Attila –


A Kossuth Lajost és társait ábrázoló szoborcsoport (1914) ma a cívisváros egyik fő jelképe
Debrecen - A cívisek Bécs parancsa ellenére, leleményesen neveztek el róla utcát. A szabadság őrvárosának is nevezett Debrecen nem ok nélkül volt az 1848–49-es szabadságharc idején Magyarország fővárosa: itt dolgoztak és laktak a kormány tagjai, itt ülésezett az Országgyűlés. Debrecenben mondták ...

Az ásatáson
Debrecen - Újabb bizonyítékok kerültek elő arról, hogy Debrecen belvárosában legalább 700 éve laknak. Hetek óta komoly földmunkák zajlanak Debrecen központjában, a Simonffy utcán, a bíróság mellett, ahol egy földszintes lakóház és egy emeletes irodaépület helyére többszintes, soklakásos társasház...