Vízilétesítmények tájrehabilitációja a Hortobágyon

Akt.:
Vízilétesítmények tájrehabilitációja a Hortobágyon
© Illusztráció: Derencsényi István
Hortobágy – Csaknem ötezer hektáron javul a Hortobágy vízháztartása, a legnagyobb hazai környezetvédelmi Life-projekt, a legelőtavak élőhelykezelése, illetve a vízilétesítmények tájrehabilitációja eredményeként – közölte az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón a helyszínen.

Rácz András, az egyik csatorna kialakítási munkálatainak megkezdése alkalmából tartott tájékoztatón elmondta: a hortobágyi projekt több mint 10 millió eurós költségvetésének kétharmadát közvetlenül az Európai Bizottság biztosítja, a többit a magyar kormány önrészként adja a beruházáshoz.

Az elmúlt 18 évben 37 Life-projekt valósult meg Magyarországon, összesen mintegy 80-81 millió euró forrásból – érzékeltette a hortobágyi vízrehabilitációs program nagyságát az államtitkár.

Rácz András felidézte, hogy a Tisza-szabályozás óta milyen károk érték a pannon szikes gyepeket és sztyeppéket egyrészt a nagy áradások elmaradása miatt, másrészt azoknak a tájidegen beavatkozásoknak a következtében, amikor a mezőgazdasági termelésre próbálták alkalmassá tenni a vidéket.

A korábbi beavatkozások tájsebei még sok helyen ma is láthatóak a Hortobágyon. Ezek eltüntetését is tartalmazza a tájrehabilitációs projekt, amelynek fontos célja a pannon szikes sztyeppek és mocsarak kiemelt jelentőségő vizes élőhelyei, a legelőtavak ökológiai állapotának javítása a vízháztartás helyreállításával, nyílt vízfelületek és a réti zóna kiterjedésének növelésével – magyarázta az államtitkár.

Rácz András hozzátette: a 2020-ig tartó munkálatok során 37 kilométer hosszúságú régi csatornarendszert, gátat, műtárgyakat bontanak el, amelynek eredményeként visszaállítják azt a legeltetési rendet, ami évszázadokon keresztül jellemezte a Hortobágyot.

Az AM államtitkára jelezte: az eddig sikeresnek bizonyult Life-programokat a kormány a jövőben is támogatja a pályázati önerő biztosításával, amire évente mintegy 400 millió forintot biztosítanak.

Farkas-Tóth Mónika projektmenedzser a sajtótájékoztatón elmondta: a pályázat megvalósítása során több mint 4600 hektár területen javul a puszta vízháztartása és növekszik meg a legelő állatok száma. A projekt keretében az érintett pusztarészeken a még meglévő, a puszta vízháztartását kedvezőtlenül befolyásoló csatornák, töltések, felszámolása történik meg, ezzel helyreáll a legelőtavak vízgyűjtőterületeinek integritása.

A legelőtavak és természeti értékeik fenntartásához elengedhetetlen az ökológiailag megfelelő, magas szintű legeltetés, amelynek megteremtik a feltételeit a pályázattal: egyebek mellett pásztorszállásokat, gémeskutat és karámokat építenek, amelyek hozzátartoznak a puszta képéhez – tette hozzá megemlítve, hogy a projekttel 16 gulyás álláshelyet is teremtenek.

Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte: a projekt konzorciumi formában valósul meg, a konzorcium vezetője a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft., tagjai a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és hat magángazdálkodó.

A szakember szerint a legelőtavak helyreállításával komoly értéket teremtenek a pusztán. Az élőhelykezeléshez hozzájárulnak a pusztán legelő állatok, köztük az a 200 bivaly és 200 magyar szürkemarha, amelyet a projekt keretében vásároltak – tette hozzá az igazgató.

– MTI –