Vízesések és barlangok csodálatos vidéke ez

Lillafüred – Hajdu-Horváth Emese ezúttal belföldi kirándulásáról küldött úti beszámolót felhívásunkra, az alábbiakban az ő sorait olvashatják.

Felejthetetlen élmény

Lillafüreden már számtalanszor jártam. Tanítónőként minden osztályomat elhoztam ide, és a családommal is gyakran ellátogattunk erre a varázslatos helyre. Most, a sokadik alkalommal mégis tudott nekem újat mutatni. De kezdjük az elején. Az érkezőknek először a Hámori-tó tűnik fel, ami körül hegyek magasodnak. A tavat annak idején a kohászat állandó vízellátása érdekében hozták létre. Mellette a szálló tényleg olyan, mint egy mesebeli csodapalota. Volt szerencsém már több alkalommal is benne aludni, télen is, nyáron is. Igazán felejthetetlen volt.

A Palotaszállót 1930-ra fejezték be, és kialakítottak hozzá egy függőkertet is, ami mintegy megerősítésül szolgált. Ezen a függőkerten egy támfalakkal megerősített teraszos sétányrendszert találunk, amit két oldalról a Szinva és a Garadna patak határol. A sétányról szépen látszik a lillafüredi vízesés, ami Magyarországon a legmagasabb. Most, nyár lévén nem volt túlságosan bővizű, mivel a Szinva patak vízhozama nagyon ingadozó.

Két barlangot látogattunk meg. Az egyik az István-barlang, ahová érdemes jól felöltözni, de a cseppkövek látványa mindent feledtet. A másik az Anna mésztufabarlang, ami különleges világritkaságnak számít.

Végül egy csodálatos meglepetés ért. Eljutottunk Alsóhámorba is, ez a csodálatos fekvésű település körbevéve hegyekkel, igazán lenyűgöző látvány. Itt is találtunk egy vízesést, amely nem olyan magasból zuhan alá, mint a Lillafüredi, de mi sokkal bővízűbbnek láttuk. Nem győztünk benne gyönyörködni. Természeti kincsekben olyan gazdag ez a környék, hogy mindenképp érdemes meglátogatni – zárta sorait Hajdu-Horváth Emese.

HBN

Címkék:







hirdetés