Visszavennék-e az iskoláikat az önkormányzatok?

Akt.:
EURO Szakközépiskola, Debrecen
EURO Szakközépiskola, Debrecen - © Fotó: Derencsényi István
Hajdú-Bihar – A településeink nem zárkóznának el a lehetőségtől, de lennének bizonyos feltételeik.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) egyelőre csak a szervezeti átalakítása van napirenden, az iskolák újbóli önkormányzati kézbe adásáról nem hallani. Pedig a Naplónak nyilatkozó polgármesterek ez utóbbi megoldást sem tartanák éppen ördögtől valónak. Sőt!

Helyben dönthessenek

A Klik átalakítása egyebek mellett azt célozza, hogy az iskolát érintő döntéseket helyi szinten hozzák meg, a rendszerben még rejlő lehetőségeket optimálisan használják ki és csökkentsék az egyenlőtlenségeket. Olyan új szervezet kialakítása a cél, amely a tanulók érdekeit tartja szem előtt, épít az iskolák vezetőinek fokozottabb önállóságára és az ezzel együtt járó nagyobb felelősségre – jelentette be Palkovics László államtitkár.


Csige Tamás: Korábban évi 60-70 milliót tettünk hozzá. Csige Tamás: Korábban évi 60-70 milliót tettünk hozzá. ©

A Napló által megkérdezett polgármesterek szerint az önmagában még nem reform, ha egy nagy állami vízfejből tizenkilenc kicsit csinálnak, a feladatokat és a hatásköröket kell ésszerűen el- és leosztani. „Ha mindenképpen ragaszkodnak a Klik-hez, akkor bízzák rá valamennyi közoktatási intézmény (legyen az állami, önkormányzati, egyházi vagy alapítványi fenntartású iskola) szakmai felügyeletét, az intézmények fenntartása és működtetése pedig kerüljön vissza az önkormányzatokhoz. Olyan feltételekkel, ahogy az állam a Klik-en keresztül finanszíroz, hajlandóak lennénk visszavenni az iskoláinkat” – mondta Csige Tamás (MSZP), Hajdúdorog polgármestere, hozzátéve, hogy korábban saját forrásból évi 60-70 millió forintot kellett hozzátenniük az állami pénzhez. Szerinte ez a megoldás azt eredményezhetné, hogy például az intézményeknek nem kellene heteket várni arra, hogy a nemzeti krétaellátóból megérkezzen végre a nemzeti feiratú kréta.

Ráfizetéssel nem

Berettyóújfaluban az „államosítást” megelőzően az önkormányzat évi 300 millió forintot volt kénytelen saját zsebből beletenni az iskolarendszerbe, hogy az működőképes maradjon. Muraközi István (Fidesz-KDNP) polgármester azokat az időket nem sírja vissza, de azt ő is fontosnak tartaná, hogy a finanszírozást az állam megoldja, valamint, hogy a Klik képes legyen az intézmények működőképességét és a nyugodt szakmai munkát garantálni. – Az lenne a fontos, hogy a pedagógusnak csak azoktató-nevelő munkára kelljen koncentrálni, az összes többit oldja meg az iskolaigazgató és/vagy a tankerületi vezető. Ehhez viszont nagyobb szakmai és vezetői önállóság kell – véli.


Muraközi István: A pedagógusnak csak a tanításra legyen gondja. Muraközi István: A pedagógusnak csak a tanításra legyen gondja. ©

Ma is áldoznak rá

Nagyhegyesen a korábbi szisztémában a falunak évi 30-40 millió forinttal kellett kipótolni az állami normatívát az iskolában. „Nehogy azt gondolja valaki, hogy a Klik-kel ez a teher lement rólunk, hiszen most is évi 12 millió forintot áldozunk az iskolában folyó munkára. Fenntartjuk az erdei iskolát, a nyári napközit, naponta utaztatjuk a gyerekeket Elepre oda-vissza, fizetjük a néptáncoktatást, megjavíttatjuk, ha valami elromlik az iskola épületében, akkumulátort veszünk a tanárok laptopjába vagy éppen álljuk a tanulmányi versenyek nevezési díjait. Mindezt azért, hogy a gyerekeink ne essenek el a más gyerekeket is megillető lehetőségektől” – fogalmazott Bajusz Istvánné (független) polgármester, aki szerint mit sem érnének az iskolával, ha a tanárokat nem adnák vele. – Korrekt a kapcsolatunk a tankerületi igazgatóval, mégis úgy érzem, hogy személytelenebb lett a kapcsolat az önkormányzat és az iskola között – mondta a települési vezető. Szavai szerint a település boldogan visszavenné az iskoláját, ha az állam adna vele „pénzt, paripát és fegyvert”.

Petneházi Attila


„Nincs bajunk a Klik-kel”

– Talán nem lesz népszerű, amit mondok, de nekünk nincs bajunk a Klik-kel. Igaz, ehhez az önkormányzat részéről is olyan hozzáállásra van szükség, ami a gondokat megoldani igyekszik, nem elmélyíteni. Mi voltunk a megyében az egyetlen kistelepülés, aki már három éve is jelezte, hogy megtartanánk az iskolát, elbírunk vele; de nem lehetett. Szalmával fűtünk az épületben, napelemtermeli az áramot, közmunkásokat alkalmazunk, szóval mindent megteszünk, hogy az intézmény működése fenntartható legyen – erről Barabás Károlyné (Fidesz-KDNP), Magyarhomorog polgármestere beszélt. Egyelőre nincsen szó róla – tette hozzá –, de ha az állam változatlan finanszírozás mellett azt mondaná, hogy vegyük vissza az iskolát, minden további nélkül elfogadnánk.



Sporthírek






hirdetés