változó biológiai óra

2020.01.19. 07:00

Téli szomorúság ellen fogyasszon napfényt!

Depresszióra hajlamos embereknél szezonálisan is megjelenhet a probléma.

Fotó: Illusztráció / Shutterstock

Önmagában nem az évszak hat ránk negatívan; a tél, illetve semmilyen évszak nem tud mentális zavart okozni senkinél – hangsúlyozza elöljáróban dr. Szemán-Nagy Anita klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Klinikai és Személyiségpszichológiai nem önálló Tanszék vezetője, amikor a téli depresszióról kérdezzük. – A szezonális depresszió a depressziók csoportjába tartozik, az a jellegzetessége, hogy mindig az év azonos időszakában jelentkezik. Két fajtája létezik; őszi-téli, és bármilyen meglepő, néhány embernél előfordul tavaszi-nyári depresszió.

Rövidülő napok

A téli depresszió tünetei általában késő ősszel kezdődnek és télre válnak a legszembetűnőbbé. Az évszakhoz annyiban van köze, hogy a szervezet belső biológiai órája a kevesebb természetes napfény következtében változik. Fokozódik a melatonin termelődés, és ennek hatására fáradtabbnak, álmosabbnak érezzük magunkat. A rövidülő nappalokra még az óraátállítás is rásegít, a munkaidő végére már sötét van – fejtette ki dr. Szemán-Nagy Anita klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Klinikai és Személyiségpszichológiai nem önálló Tanszék vezetője.

– A téli depresszió nagyon klasszikus tünetei, hogy a beteg nehezen ébred fel reggel, alig tud koncentrálni, rosszkedvű, nincs energiája, fokozott az alvásigénye, kevésbé érdeklődő, lehet ingerlékeny is. Jobban kívánja a zsírosabb, szénhidrátdúsabb, vagyis hízlaló ételeket, ezért jellemző lehet az étkezés megváltozása, és ezzel a súlygyarapodás is. Az igen ritka tavaszi-nyári depressziónak más tünetei lehetnek: itt inkább az étvágytalanság, akár súlycsökkenés jellemző, és nagyon gyakori az ingerlékenység, nyugtalanság, feszültség. Ennek a típusnak az okai kevésbé ismertek – magyarázza Szemán-Nagy Anita.

Komplex háttér

Hangsúlyozza: az évszakok, a fény mennyiségének változása önmagában nem okoz depressziót bárkinél, a probléma kialakulásához az szükséges, hogy a személy egyébként is depresszióra hajlamos legyen, és akkor megjelenthet nála a betegségnek ez a speciális formája.

A depresszió egy mentális zavar, nagyon komplex hátterű betegség. Sokféle tényező hajlamosíthat rá: a depresszió megértése komplex bio-pszicho-szociális rendszerben lehetséges. Azaz mind biológiai (például depresszív temperamentum), mind pszichológiai (például a korai kötődési kapcsolat problémái, mivel biztonságos kötődés hiányában nem alakul ki hatékony érzelemszabályozás, depresszió esetén pedig az érzelemszabályozás zavarát láthatjuk); továbbá társadalmi tényezők is részt vesznek a kialakulásában. A negatív életesemények, kritikus, stresszel teli helyzetek, veszteségek, mind hajlamosítanak a depresszió kialakulására. Bár ma környezete gyorsan rámondja valakire, hogy depressziós, az igazából egy igen komoly mentális betegség, lényegesen több, mint a rosszkedv. Sajnos, valójában is nagyon sokan szenvednek tőle hazánkban és világviszonylatban is – mutat rá a szakember.

Mozogjunk!

– A depressziót pszichoterápiával, vagy farmakoterápiával, vagy a kettő kombinációjával kezelik, enyhébb esetben azonban (ahol a hangulati nyomottság nem éri el a klinikai szintű depressziós tüneteket), illetve általában a téli rosszkedv ellen egyszerűen lehet tenni: töltsünk minél több időt természetes fényben! Még jobb, ha ezt mozgással kombináljuk, vagyis sétáljunk, sportoljunk kint a szabadban, amikor világos van! Minden mozgás oldja a szorongást, ami depresszióval szinte mindig együtt jár. Vigyünk minél több fényt a szobánkba is! – javasolja Szemán-Nagy Anita. Érdekességként elmondta, skandináv országokban, ahol sok a sötét óra, léteznek olyan megoldások, hogy két ablak közé egy rejtett lámpát építenek, amit ha felkapcsolnak, olyan hatást kelt, mintha természetes fény jönne be az ablakokon, így csapva be kissé a szervezetet.

Társas kapcsolatok

– A napok hosszabbodásával javulhat a hangulat, január végére általában kedvező változás áll be. Sok embertől hallom, hogy a január mintha hosszabb lenne, mint a többi hónap, depresszió nélkül is nyomasztó. Ilyenkor túl vagyunk az ünnepeken, az év végi szabadságolásokon, amikor pihentünk, együtt voltunk családunkkal, barátainkkal. Most hideg van, köd, kevés napfény, nincsenek szabadnapok, nincs mire várni. Ugyanazt tudom javasolni erre az időszakra: mozogjunk minél többet, menjünk ki a szabadba, keressük a társas támaszt, a pozitív, élettel teli emberi kapcsolatokat! Tipikus eset, és nőkre jellemző, hogy újévkor megfogadják, fogyókúráznak. Csakhogy, ebben az időszakban jobban kívánjuk a tápláló, több szénhidrátot tartalmazó ételt, vagyis gyorsan kudarcot vallhatunk. Talán szerencsésebb februártól fogyókúrázni – ad egy tippet a pszichológus.

Ha súlyosbodik

– Fontos tudni, hogy a szezonálisan fellépő betegségnél is az alapprobléma maga a depresszió. Ennek két alapvető tünete van, amit magunkon megfigyelhetünk: egyik a tartós, nyomott hangulat, a másik az örömre való képtelenség, vagyis nem tudunk örülni semminek, a megszokott örömforrásaink sem működnek. Amikor ez az állapot már átitatja egész életünket és legalább két hétig fennáll, akkor mindenképpen szakemberhez kell fordulni – figyelmeztet. További tünet lehet az érdeklődés elvesztése, alvászavar, fáradtság, súlyosabb esetben bűntudat, döntési képtelenség, ha pedig megjelenik a halállal való foglalkozás, öngyilkossági gondolat, azonnali kórházi kezelés szükséges!

Eltérő tünetek

Szemán-Nagy Anita arról is beszélt, hogy jelen diagnosztikus rendszerünk alapján a nők hajlamosabbak depresszióra, 2-4-szer gyakrabban fordul elő náluk, újabban azonban úgy vélik a szakemberek, valójában arról van szó, hogy a férfiak más tünetekkel rendelkeznek.

– Ez már csak azért is valószínű, mert ott van az öngyilkosság, aminek hátterében gyakran depresszió áll, és ami a férfiaknál háromszor gyakoribb, mint a nőknél. Feltehetően a férfiak kevésbé engedik meg maguknak a hagyományos depressziós tüneteket, a szomorúságot, a sírást, mint a nők. Nem nagyon látunk mondjuk egy férfi felsővezetőt, aki ezeket a tüneteket mutatja, a társadalmi-nemi szerepek is másfajta viselkedésre kényszerítik. Férfiak a depressziót gyakran maszkoló tünetekkel fedik el; ingerlékenység, nyugtalanság, fokozott alkoholfogyasztás, dohányosoknál láncdohányzás jelenik meg, „úgyis mindegy” alapon fokozott kockázatvállalási hajlam, például veszélyesen kezdenek autót vezetni. Ráadásul mindez önrontó kör is, mert egy szomorú, síró ember hamarabb kap segítséget, míg az állapotát elfedő egyedül marad a problémájával. A szakemberek már elkezdték más tünetek alapján szűrni a férfiak depresszióját – mondta a pszichológus.

SzT

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában