„Vissza az iskolát az önkormányzatoknak!”

Akt.:
Tóth József
Tóth József - © Fotó: Matey István
Polgár – Az oktatáspolitika államosítási törekvése túllőtt a célon – vélekedik Polgár város vezetője. Interjú: Tóth József polgármesterrel.

Borzasztóan zavarná, ha olyanról kérdeznék a város kapcsán, amiről nem tud vagy nincs információja, sőt a térségi témákban is naprakész. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) társelnökeként pedig feladatának tartja, hogy az önkormányzatok gondjai eljussanak a kormányzathoz.

Elfogadhatatlannak tartja, hogy az önkormányzatokat kizárják az állami földek megszerzéséből. Föld nélkül hogyan és miért is kell mezőgazdasági közfoglalkoztatási programokat szervezni, kérdezi…

Tóth József: Polgáron mintegy 750-en kapnak foglalkoztatást helyettesítő támogatást. Azt tervezzük, hogy minél több embernek adjunk munkát, noha megjegyzem, egyetlen polgármesternek sincs a munkakörében, hogy az állásnélküliek hány százalékát köteles foglalkoztatni; mégis, önként vállalva a gondot, veszünk újabb és újabb többletfeladatokat a nyakunkba. A nagyobb létszámú Start mintaprogramokban főként képzetlen emberekkel kell értékteremtő munkát végeznünk. Ez a városunk esetében 250 fő, ami újabb nyolcvannal bővült a napokban, mert kifejezetten kormányzati kérésre, téli foglalkoztatást is szerveznünk kellett. Ma polgármesterként nem csak az önkormányzati intézményekben dolgozó 170 ember fölött gyakorlom a közvetett munkáltatói jogot, hanem még plusz 400 embernek a közvetlen munkáltatója vagyok. Utóbbiaknak meg kellene mondanom, hogy napi nyolc órában mit csináljanak úgy, hogy ne kapjuk meg: haszontalanságot csinálnak. Ez teljesíthetetlen. Felhívtuk a kormányzat figyelmét a rendszer hibáira. Jelenleg a közfoglalkoztatás napi szervezését ráterhelem a polgármesteri hivatal apparátusára. A köztisztviselők fizetése ezzel nem lett több, a feladatok köre viszont jelentősen bővült.

Ha a kormánynak ennyire fontos a közfoglalkoztatás, akkor a hivatali létszámok növelésével ismerje el ezt a tevékenységet.
A város, a térség adottságából adódóan a közfoglalkoztatásban valóban fontos a termőföld. Az állam is a mezőgazdasági programokat preferálja, de arra nem gondolt, hogy föld híján nem lehet ezt a programot végrehajtani. Érthetetlen, és nem tudni, mi az oka, hogy az önkormányzatokat kizárták az állami földek megszerzéséből. Nincs rá magyarázat. Vagy van?

A közmunkaprogram jelenlegi formájával egyetért?

Tóth József: A közmunka szükséges, de közgazdasági értelemben nem valós munkahely. A közfoglalkoztatás nem más, mint az adófizetők forintjaiból fenntartott program, így az piaci viszonyok között nem értékelhető. Feszültséget tompító, napi megélhetést javító, esetenként közbiztonságot segítő céljuk van, maradjon is ez a küldetésük. Ha viszont új elvárás, hogy az intézmények konyhájára a mezőgazdasági programok termeljék meg a helyi élelmiszert, földet viszont nem adnak hozzá, akkor hol itt az összefüggés? Arról nem is beszélve, hogy ott, ahol azonban van az önkormányzatnak jelentős földje, és ez a fajta mezőgazdasági termelés többet hoz a konyha igényeitől, és az kikerül a szabad piacra, bizony zavaró tényező lesz. Ezzel az eleve támogatásból létrejött termékkel hogyan lehetne versenyképes bármely helyi kisvállalkozó? Sőt, azt tapasztalom, hogy a közmunkaprogram ilyen mérete már az elsődleges munkaerőpiacnak is probléma. A tiszaújvárosi Jabilnál például két műszakban nettó 110 ezer forintot lehet keresni, sőt többet is a különféle juttatásokkal. Néhány kilométerre van tőlünk, ha kell, hozzák-viszik a dolgozókat. Felkínáltuk a lehetőséget a közmunkásainknak, de érdeklődés alig-alig volt. A többségnek a közfoglalkoztatás jelenlegi módja, a követelt teljesítmény és jövedelmezőség megfelelő… Persze, sokan az új kihívástól félnek, napi nyolc óra gépsor mellett, esetleg szigorúbb munkakörülmények és magasabb elvárások között. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy jelentős részük fiatal családanya, ők inkább beletörődnek abba, hogy kevesebb pénzt keresnek, de helyben kell a munka, óvodás, kisiskolás gyermekeik közelében kell maradniuk.


Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©

Összegezve: folytatni kell a közmunkát, mert sokaknak enélkül csak a 22 ezer 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatás marad a napi megélhetésre; folytatni kell azért is, mert a segélyből élés, a tétlenség állapota demoralizáló, és az is igaz, hogy a közmunka sok olyanra is ad lehetőséget, amire az önkormányzatnak nincs pénze. Ugyanakkor lehet és kell is jobban csinálni, ám ehhez több bizalmat és szabadabb felhatalmazást kell adni a végeken.

A szociális szövetkezetük mintaértékű, úgy tűnik, Polgár hisz ebben.

Tóth József: A kormánynak helyes a szándéka, hogy a közfoglalkoztatást oly módon fejleszti tovább a szociális szövetkezetekkel, hogy minél többen érjenek el az elsődleges munkaerőpiacra. Ennek első állomása a kormányzati támogatással és az önkormányzatok részvételével megalakult szociális szövetkezet. Az előző időszakban komoly pályázati forrás lehívására sorra alakultak meg a szövetkezetek, volt, aki csak emiatt hozta létre, tényleges üzleti tervet és valós szükségleteket nem fogalmazott meg. Amikor a támogatási és továbbfoglalkoztatási időszak lejár, ezek légüres térbe kerülnek, nehezen működnek, s van olyan, amelyik megszűnik. Ahhoz, hogy a szövetkezetek a közfoglalkoztatásból átmentett elemeket vihessék tovább, tudjanak a valós piaci viszonyok között is létezni, kell még a központi segítség. A támogatás természetesen folyamatosan csökkenhet, de nem szabad elengedni a kezüket, amíg meg nem erősödnek. A polgári szociális szövetkezetet országosan és a megyei viszonylatban is a jók és a mintaadók között tartják számon. A Csemete Szociális Szövetkezet több lábon áll, és a gyógynövénygyűjtésben, -szárításban és -aszalásban halad előre. Érdekes, hogy a gyógynövény-felvásárlást éppen a jó értelemben vett bürokrácia nehezíti. Gondoljuk el, egy félig hivatalosan dolgozó gyógynövénygyűjtő a hajnalban leszedett kamilláért tíz órakor az út szélén már megkapja zsebből zsebbe a pénzét a felvásárlótól. Ezt a szociális szövetkezet nem tudja jogszerűen lehetővé tenni, máshogy kell arra motiválni, ösztönözni, hogy mégis a szövetkezetnél folytassa a növénygyűjtést. Bizony ügyesnek, okosnak és gyorsnak kell lenni az utazó, seftelő növénygyűjtők mellett… Ettől jóval esélyesebbnek tűnik a közmunka­programokból átvett eszközökkel és tapasztalatokkal végzett zöldterület-ápolási és környezetgazdálkodási tevékenység, amelyet szeretnénk a Hortobágyi Nemzeti Parkkal együttműködve hasznossá és még eredményessé tenni a jövőben; megtartva, fejlesztve a szövetkezet piaci viszonyok között is helytálló dolgozói létszámát. Az önkormányzat azzal is segíti a szövetkezetet, hogy onnan rendeli meg a téli tűzifa-támogatásul szolgáló faanyagot.

Több nagy fejlesztést sikerült megvalósítaniuk a 2007–2014-es uniós időszakban: elkészült a városközpont funkcióbővítő megújítása. Mi a következő lépés?

Tóth József: A következő ciklus alatt öt komplex, az előző időszak fejlesztéseihez szervesen illeszkednek programot szeretnénk megvalósítani. A 2000-es években elkészült a város szennyvízhálózata 60 százalék körüli készültségben. A most induló, második ütemű beruházás során eléri a 90 százalékot, megvannak a kész terveink, a támogatási ígérvényünk, s 2016-tól a megvalósítás útjára léphet a mintegy 1,5 milliárd forintos fejlesztés. A következő program a közlekedést érinti; van bőven javítanivaló a település útjain, mert szinte csak a kátyúzásra volt pénz, egy-két gyűjtőutat kivéve a közelmúltban. Meg kell valósulnia továbbá a Polgár–Tiszaújváros kerékpárútnak. Ebben mindenki egyetért (mindkét település vezetője, a megyék elnökei, képviselői), már csak azt várjuk, hogy 2016-tól valóban megnyíljanak a szükséges pályázati források.


Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©

A város lakossága öregszik és fogy, az idősek gyakran egyedül maradnak. S bár a kormányzat szándéka vitathatatlan, célkitűzés az idősek otthoni, ahhoz közeli ellátása, Polgár mégis pályázni szeretne egy 60 fős bentlakásos idősotthonra. Ez térségünk régi és megalapozott igénye, az ingatlan- és épületadottságaink is megvannak hozzá, már csak a kialakításához kell uniós forrást találni. Szeretnénk a város népességmegtartó erejét növelni, az itt lakók biztonságát erősíteni, a fiatalok letelepedést segíteni. Támogatjuk a helyi önszerveződő közösségeket, fontosnak tartom az identitást, a lokálpatrióta szellemiséget hirdető eseményeket, a fesztiválok szervezését és a helyi értéktár létrehozását.

Szükséges szólni az oktatás helyzetéről is… Bár nem a mi kezünkben van a karmesteri pálca, de továbbra is szeretnénk az oktatási intézményünket felújítani, olyan konyhával és tornacsarnokkal ellátni, ami alkalmas az új menzareform és a mindennapos testnevelés igényeihez. Mire ezeknek a tervével elkészültünk, már nem voltunk intézményfenntartók, így e beruházások váratnak még magukra. Túlzó volt az a kormányzati akarat, hogy mindent az állam befolyása alá kell venni. Világosan látszik, hogy nem lehet egy mamutintézményből, a KLIK-központból kezelni helyi problémákat. Váltig állítom, hogy ha egy település a teherbíró képessége alapján vállalja, nála kell hagyni az oktatási intézményt, nem egy központi kormányzati szintről vezényelni. Szerintem jellemzően egy ötezer fő feletti településen van akkora fenntartói felelősség és képesség, hogy visszaadják az iskolát az önkormányzatoknak! Szomorúan tapasztalom, hogy az ingyenes vagyonhasználati szerződést az állam nem tartja be. A napokban például azzal kellett szembesülnöm, hogy beázik az egyik helyi iskola, mert a KLIK nem végezte el a szerződésben rögzített karbantartásokat. De említhetek más példákat is. Mit tettünk a szakközépiskola immár a megújított főtérhez nem illő, omladozó falát látva? Hogy ne romoljon tovább az állapota, az önkormányzat saját pénzéből inkább megjavította. Azt hallottuk, azért kell az államnak a nagyobb befolyás közoktatásban, hogy a rendszer legyen hatékonyabb, magasabb színvonalú, olcsóbban működjön, és mindenkinek könnyebb hozzáférése legyen a tudás megszerzésére. Nos ezekből az elmúlt két év nem igazolt vissza szinte semmit. Kénytelen vagyok azt gondolni, hogy politikai célokért, a hatalomért, az oktatásra fordított pénzek csökkentéséért történt a túlzott központosítás.

– Barak Beáta –


Névjegy

Tóth József

  • 1962. október 27-én született Hajdúnánáson
  • Feleségével és két fiúgyermekével Polgáron élnek
  • Felsőfokú tanulmányait Nyíregyházán, a Mezőgazdasági Főiskola gépészmérnök szakán végezte, másoddiplomámat területfejlesztő szakmérnökként a Debreceni Egyetemen kapta, sőt a Budapesti Corvinus Egyetem Polgármesteri Akadémia kurzusát is elvégezte.
  • 1990-től önkormányzati képviselő
  • 2002-től a Megyei Közgyűlés tagja, 2006-ig alelnöke
  • 2006 óta Polgár polgármestere
  • Szereti a vidám nótás társaságot, kikapcsolódást az úszás, a szaunázás, a kártyázás és a zenehallgatás jelenti számára.​

Egységes érdekérvényesítés kellene

Tóth József a TÖOSZ társelnöke. Ez nem az egyetlen, de a legnagyobb taglétszámú szervezet azokból a szövetségekből, amelyek a javaslatokat és visszajelzéseket kívánnak adni a kormány felé. – Keresem az okát, hogy a mindenkori kormányzat miért fél az önkormányzatoktól. Az lenne az érdeke, hogy használja fel és fordítsa a maga javára az utóbbiaknál lévő tudást. Érdeke lenne a szövetségekkel való jó kapcsolat kialakítása, hogy a saját elképzeléseit megvalósítsa, kijavíthassa. Azt tapasztalom, hogy a mostani kormányzat ilyet nem igényel. A norvégoknál például egy önkormányzati szövetség van, amely egyenrangú félként érdekvédelmet ellátó és szakmai segítséget nyújtó partnere a kormányzatnak. Jó lenne, ha a magyarországi önkormányzati érdekérvényesítés nem aprózódna szét, hanem egységessé válna – véli a polgármester.



Sporthírek






hirdetés