Visegrád Fesztivál a Debreceni Egyetemen

Akt.:
Visegrád Fesztivál a Debreceni Egyetemen
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – Lengyel, ukrán és magyar hallgatók ismerkedtek hazánk vízgazdálkodási kihívásaival egy nemzetközi projekt keretében a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.

Lengyelországból, a Krakkói Mezőgazdaságtudományi Egyetemről és Ukrajnából, a Víz- és Környezetmérnöki Egyetemről érkeztek professzorok és hallgatók a debreceni agrárkarra a Fenntartható Vízgazdálkodás és Vízbiztonság a V4 csoport országaiban és Ukrajnában című projekt keretében. A nemzetközi program célja, hogy a Visegrádi 4-ek: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, valamint Ukrajna vízgazdálkodási szakokon tanuló hallgatóit megismertesse a fenntartható vízgazdálkodás kihívásaival.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának több szakáról kapcsolódtak be fiatalok: mezőgazdasági mérnökök, környezetgazdálkodási agrármérnökök és élelmiszermérnökök. A résztvevőket a kar dékánja, Komlósi István köszöntötte a május 24-ei, Visegrád Fesztivál néven megrendezett debreceni találkozón.

– Az érintett országok vízgazdálkodásában különbözőek a prioritások. Míg Lengyelországban a nagy folyók, illetve a kiterjedt vízgyűjtőterületek miatt leginkább az árvizek okoznak gondot, addig Ukrajnában az aszályveszély fokozott. Magyarországon az aszály, illetve a belvíz egyaránt kiemelt kihívást jelent – emelte ki Kovács Elza, a MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének docense.

20180524-117Fotó: unideb.hu

A szakember előadásában rámutatott a hazai vízgazdálkodással összefüggő kihívásokra, és kiemelte, hogy mivel az ország felszíni vízfolyásainak 90 százaléka átnyúlik a határokon, a nemzetközi együttműködések kiemelt jelentőségűek.

– Korábban az árvízveszély miatt történt meg az Alföldön az eredeti vizes élőhelyek, illetve árterületek mentesítése, ez viszont azzal járt együtt, hogy itt fokozottan megnövekedett az aszály esélye. Árvíz-veszélyeztetett terület ma Magyarországon 20 ezer négyzetkilométer, aminek 75 százaléka a Tisza vízgyűjtőin található, a belvíz pedig az alacsonyan fekvő területek 60 százalékát érinti – tette hozzá Kovács Elza.

Az aszály miatt hazánkban kiemelt szakterületté vált öntözéstechnika legújabb innovációit és menedzsment-megoldásait Szabó Gyula, a KITE ZRt. osztályvezetője ismertette a hallgatókkal, Bozán Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály vezetője pedig a belvíz elleni védekezés lehetőségeiről számolt be a Visegrádi Fesztivál résztvevőinek.

A rendezvényen áttekintették a vízgazdálkodás rendezésére irányuló hazai rövid- és középtávú programokat is, többek között a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervet, ami 2027-re tűzte ki, hogy a víztestek megfelelő ökológiai állapotúvá váljanak Magyarországon.

Az előadásokat követően a partnerországok képviselői kerekasztal-beszélgetést folytattak a hallgatókkal, akik számára fotópályázatot is hirdettek a projekt keretében, a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság kapcsolata témában. A beérkezett 15 pályamunkát nemzetközi zsűri bírálta el, az első díjat Bakos Rebeka debreceni környezetgazdálkodási agrármérnök BSc szakos hallgatónak ítélték oda.

– Debreceni Egyetem –