Úristen, nyelvvizsgázom! De készen állok rá?

Az első nyelvvizsga nagy próbatétel mindenkinek, legtöbben azonban még középiskola során futnak neki, ezzel életük első nagy vizsgája. Rutin nélkül elég nehéz a vizsgahelyzetben adódó stresszt kezelni, vagy tudni, mikor vagyunk megfelelően felkészülve a megmérettetésre.

Számtalan teszt elvégzése után sem lehet benne biztos az ember, hogy a tudása megfelelő szinten van, hiszen éles helyzetben legtöbben másképp reagálnak, mint gyakorlás közben. A stressz alapvetően mindenki teljesítőképességét rontja, csak kevesekből hozza ki a maximumot.

Próbavizsga, a titkos fegyver

Van azonban egy olyan lehetőség, ami közel élethűen megmutatja, mire leszel képes vizsgahelyzetben, ez pedig az online próbavizsga lehetőség, amit néhány vizsgáztatóközpont már biztosít.

Vannak olyan központok, ahol a teljes vizsgát megkísérelheted beleértve a szóbeli részt is. Ez a lehetőség ugyan nem ingyenes, de szinte fillérekért és tét nélkül kaphatsz pontos képet arról, hogy hogyan teljesítenél éles helyzetben. Egyrészt nagy segítség, hogy visszajelzést kapsz az égető kérdésre, vajon készen állsz-e a megmérettetésre, másrészt pedig rendkívül hasznos, hogy akár több alkalommal is tét nélkül tudod végig vinni a teljes vizsga folyamatot, így gyakorlatot szerzel benne, hogy mikor mi történik és hogyan.

Felbecsülhetetlen segítség ez, érdemes élni vele. A stresszfaktort ugyan nem viszi nullára, de alaposan lecsökkenti, tovább növelve ezzel az esélyedet egy eredményes vizsga próbálkozásra, mikor már komoly összeg és esetleg egy diploma megszerzése is lehet a tét.

Honnan tudom, hogy készen állok?

Nyilván néhány hetes tanulás után nem érdemes megpróbálkozni az online próbavizsgával, de vannak általános indikátorok, amik segíthetnek eldönteni, hogy mikor próbálkozz először. Érdemes kivárni ezt a pontot, mert egy sikertelen vizsga nagyon vissza tudja vetni a bátorságodat és a kedvedet is. A két legegyszerűbb mutató, ami segít a készenléti szintedet nagyjából megállapítani:

Tesztfeladatok megoldása

A gyakorlás az alapja minden tudás megszerzésének és ez nincs másként a nyelvtudás esetében sem. A nyelvtan az egyik, ha nem a legkritikusabb pontja a nyelvvizsgáknak, ezért is érdemes inkább olyan vizsgát választani, ahol nincs külön teszt, és inkább a nyelvi kompetenciákat méri. De teljesen nem kerülhető ki a nyelvtan sem, és annak mérésében, hogy hol jársz a szabályok elsajátításában, az egyik legjobb eszköz a tesztfeladatok megoldása.

Általános szabályként elmondható, hogy ha sikeresen szeretnél vizsgázni, akkor tíz, a vizsgán előforduló tesztsornak megfelelő anyagból legalább hét, de inkább nyolc esetben el kell érned a minimum szintet. Ez általában 60% (de nem mindenhol, mert van, ahol több!) és stressz alatt annyival rosszabbul teljesítesz, hogy 10/8 alkalommal tudnod kell hozni ezt a szintet nem éles helyzetben.

Filmnézés és hírműsorok hallgatása

Az egyik legszórakoztatóbb és a nyelvi tudásodat a legsokrétűbben fejlesztő módszer, ha filmeket nézel és hírműsorokat hallgatsz. A filmekkel szórakozva tanulsz és élőnyelvi fordulatokat szippantasz magadba úgy, hogy észre sem veszed, nem utolsó sorban fejlődik a kontextuális nyelvértésed és a kiejtésed is. A hírműsorok ezt azzal tetézik meg, hogy képbe hoznak a legfontosabb köznapi témákkal, amik a nyelvvizsga közben előfordulhatnak.

Középfokra készülve általában elvárt, hogy a filmek, hírek bő kétharmadát gond nélkül értsd. A feliratozást pedig végérvényesen felejtsd el, mert a gyorsolvasáson kívül semmiféle készségedet, főleg nyelvit, nem fejleszt.

(PR cikk)