Postánkból: Közszolgák a közért

"Többszöri eredménytelen sorbaállás, hónapos előjegyzés, packázás, bolondját járatják velem" – panaszolta egy ügyfél a hivatali kálváriájáról.

Valóban felháborító, amit ügyes-bajos dolgaink intézése során gyakran ki kell állni.

Az esetek jó részében nem jókedvünkből megyünk „ügyintézni”, hanem azért, mert jogkövető állampolgárként normasértést nem akarunk elkövetni.

Mellesleg, az állam szervei által számunkra kötelezően előírt különböző hatósági igazolvány tömeg nélkül manapság nem élhető csetlő-botló életünk. Hogy ezek beszerzése mennyibe kerül (pénzben és időben) a polgárnak – kit érdekel?

Esetünkben polgártársunk lejárt személyi igazolványát szerette volna kicserélni (sokan vagyunk ilyenek), amelyre a drága és múlandó időből a lehető legkevesebbet szeretné fordítani. Kétségtelen tény, hogy az okmányirodák létrehozásával, a feladatoknak a városi polgármesteri hivatalokhoz telepítésével a kormányzat nagyot alkotott.

De nem akkorát, hogy a feladatok leosztásával maradéktalanul biztosította volna azok ellátásának zavartalan feltételeit is. Közismert, hogy az önkormányzatokról szóló törvény világosan rögzíti, hogy feladatot úgy lehet adni számukra, ha biztosítják hozzá a forrásokat is. Hogy ez mennyire hiányosan működik azt a végeken, az ügyfelekkel napi kapcsolatban álló közszolgák és a kiszolgáltatott helyzetben lévő ügyfelek tömege érzi igazán.

Addig is, míg az alapfeltételek nem javulnak, néhány apró javaslatom lenne a munka gyorsítására: Régen feltalálták már az úgynevezett egyenlőtlen munkaidő (főszezonban akár a napi 12 órás) beosztást, a munkacsúcsok és a csendesebb időszakok kiegyenlítésére, amellyel sok mindent át lehet hidalni.

A munkaerő átcsoportosítással is lehet, sőt határozottabban kellene élni. Az apparátus egyenletes leterhelése, a belső tartalékok feltárása, a munkaidő jobb, hatékonyabb kihasználása is rejthet bizonyos megoldási lehetőséget.

Ezek megoldásában a jegyzőnek hangsúlyozott felelőssége van.

Végezetül bátorkodom megjegyezni, hogy semmilyen ok (betegség, létszámhiány, szabadságolás stb.) nem lehet elfogadható magyarázat és hivatkozási alap arra a sétáltatásra, a mások idejével való pazarló gazdálkodásra, amelynek a példaadó ügyfél szenvedő alanya volt. Igazságtalan lennék, ha mindehhez nem tenném hozzá, hogy a hibákért legkevésbé az okmányirodában dolgozó közszolgák marasztalhatók el. - írta olvasónk, Dr. Bihari Károly.

Kapcsolódó cikkek:
Lejár a személyim, avagy olvasónk kálváriája
Ha reggel hatra megyek sorba állni, akkor talán jut?! Azt a választ kaptam, hogy menjek valamelyik vidéki okmányirodába, ott hamar elkészítik. Nyíregyházi létemre talán menjek ki Nagytanyára? Bővebben...

Mindenki személyi igazolványt akar csináltatni
Kérésünkre dr. Gál György aljegyző, a nyíregyháziokmányiroda vezetője elmondta, hogy valóban óriási a tumultus a személyi igazolványra várók esetében, két hét a várakozási idő. Részben amiatt, mert eleve kevés az ügyintéző. Bővebben...

Eltűntek az irataim, mit tegyek!?
A legtöbb személyes okmány a járművekből tűnik el, illetve lopják el azokat. Ezt igazolják a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények, amelyek legnagyobb hányadát az autófeltörések alkotják. Olvasók mondták:  Bővebben...

Elvesztek az iratai nyíregyházi olvasónknak
Összes okmányomat, iratomat elveszítettem március 17-én, hétfőn 10 óra körül Nyíregyházán, az Okmányiroda és a Pacsirta utca között. Ha bárki megtalálja, kérem, hívjon fel a 20/8069678-as telefonszámon... Bővebben...