Videó: Kancellári konferencia Debrecenben

Videó: Kancellári konferencia Debrecenben
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – A Debreceni Egyetemen tartották kétnapos tanácskozásukat a felsőoktatási intézmények kancellárjai és a minisztérium képviselői. Az ágazat előtt álló feladatokról beszélt előadásában Kósa Lajos miniszter, Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár és Palkovics László oktatásért felelős államtitkár.


Az ötvenfős munkaértekezleten az egyetemi aulában házigazdaként Szilvássy Zoltán rektor és Bács Zoltán kancellár köszöntötte a résztvevőket, bemutatva a várost és a rektor-kancellár helyi együttműködésének tapasztalatait is.

– A Debreceni Egyetem speciális helyzetben van, hiszen már a kancellári rendszer bevezetése előtt egy hasonló működési struktúrát fogadott el, azaz már a korábbi rendszerben is majdnem ugyanígy működtünk, csak a jogszabályi felelősségi körök változtak – hangsúlyozta Bács Zoltán kancellár.

– A kancellári rendszer bevezetése óta évente többször, rendszeresen találkoznak a felsőoktatási intézmények gazdasági vezetői, ezért kezdeményeztük, hogy az április eleji tanácskozást Debrecenben tartsuk – tájékoztatott Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja a munkaértekezlet kapcsán. Hozzátette: jellemzően visszatérő témákkal, finanszírozási, szabályozási kérdésekkel, illetve olyan aktualitásokkal foglalkoznak, mint a májustól életbe lépő új uniós adatvédelmi szabályozás, a GDPR, valamint az országgyűlési választások hatása a felsőoktatási államtitkárság működésére.

Kósa Lajos köszöntőjében kiemelte: trendváltásra van szükség a felsőoktatásban, hogy az megfelelő alapot és támogatást nyújtson a magyar gazdaság fejlesztéséhez.

– A magyar felsőoktatás nem egy zárt világ, valamifajta elzárt rendszer a társadalom és gazdaság egészében, hanem az a feladata, hogy a magyar társadalmat és gazdaságot szolgálja ki. Azt látjuk, hogy az az általánosan elfogadott cél, hogy utolérjük az európai uniós országokat mind tudásban, mind hatékonyságban, mind jövedelemben. Ehhez az kell, hogy azok a fiatalok, akik kijönnek az egyetemről, és elmennek a munka világába, azokkal a képességekkel, hatékonysággal és tudással rendelkezzenek, mint a német, francia, angol, holland, tehát a legfejlettebb országok fiataljai. Itt még van egy jelentős lemaradás, tehát a következő időszak feladata az, hogy ezt az elmaradást behozzuk, ha ezt sikerül, akkor a magyar gazdaság fejlődésének belső tényezői olyanok lesznek, hogy nem kell feltétlenül külső eszközökre – gazdaság-, árfolyam- és kamatpolitika – támaszkodni. A magyar gazdaság hatékonysága a belső képességei miatt erős: innovációs politika, a magyar fiatalok munkavégzési képessége, tudása, szorgalma, hatékonysága – nyilatkozta a tárca nélküli miniszter.

kancellar3_Fotó: unideb.hu

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár elmondta, hogy a kancellári rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, különösen fiskális szempontból javult sokat a helyzet.

– 2014-ben alig volt pénz a felsőoktatási intézmények számláján, viszont jelentős adósságállományuk volt. A kancellária rendszer bevezetésével egy lényegesen következetesebb gazdálkodás vette kezdetét, most ott tartunk, hogy 330 milliárd forint van az intézmények számláján, nincs adósságuk, és az intézmények jelentős része nagyon jó struktúrában tud működni, tehát nincs finanszírozási problémájuk. A másik újdonság, hogy láthatóvá váltak kifelé a felsőoktatási intézmények, értjük, hogy miként működnek, mi mennyibe kerül, milyen belső folyamatai vannak, hol kell ezen módosítani. Most jönnek azok a feladatok, amelyek erre építve már egy másfajta minőségi fejlesztést valósítanak meg – fejtette ki az államtitkár.

kancellar_Fotó: unideb.hu

Palkovics László szerint a magyar felsőoktatásnak itthon kell ütőképesnek lennie, hogy versenyképes tudást adjon a hallgatóknak, akik elvégzik az egyetemet, és elhelyezkednek a munkaerőpiacon. Fontos, hogy ne tartson két-három évig a tudásuk megfelelő szintre emelése, hogy dolgozni tudjanak az adott vállalatnál.

– Emellett a kutatási versenyképességgel is számolni kell. Magyarországnak nem olyanok a lehetőségei, mint Amerikáé, Németországé, Oroszországé vagy Kínáé. Pontosan meg kell határozni, hogy hol és mennyi kutatási forrást tudunk az egyetemeken elkölteni – de ezt mindenképpen emelni kell. Minden kutatásnak van egy bizonyos rizikója, de olyan kutatásokat szeretnénk, amelyek a közösség számára hasznosok, tehát alkalmazható eredményük van. A harmadik dolog, ami az egyetemek feladata lesz, és Magyarországon nincs más olyan intézményrendszer, ami ezt el tudja látni, az a magyar tulajdonú vállalatok innovációs termékfejlesztési képességeinek felépítésének a támogatása – részben az oktatáson keresztül, részben a vállalatoknál. Meg kell jelenni, segíteni kell, hogy hogyan néz ki a termékfejlesztési folyamat, mit jelent egy adott termék validációja, és milyen eszközök szükségesek ehhez. Ez egy nagyon komoly feladata a felsőoktatási intézményeknek – emelte ki az államtitkár, aki a kutatások finanszírozásáról szólva hozzáfűzte: a 330 milliárd forint 60 százaléka azoknak a kutatási projekteknek az előlege, amit az egyetemek megnyertek – ezekben a Debreceni Egyetem a második helyen, az összes kutatási támogatás tekintetében pedig az első helyen szerepel.

Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár arról tájékoztatta a kancellárokat, hogy miként működik a felsőoktatásért felelős államtitkárság az országgyűlési választások után közvetlenül. Az államtitkár szerint jelenleg egyszerűbb a helyzet, mint a kancellári rendszer előtt.

– Az új rendszer sok terhet vett le a közigazgatási államtitkárság válláról különösen a gazdasági ügyek, közbeszerzések tekintetében, hiszen az egyetemek gazdálkodását már az állam nevében a kancellárok végzik nagy felelősséggel, és sokkal precízebben látják el a feladatukat, mint a korábbi rektor-gazdasági főigazgató, igazgató viszonyban. Elsősorban a fenntartó, az állam felé van felelősségük, ők képviselik az államot, tiszteletben tartva a felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos autonómiáját – jelentette ki Lengyel Györgyi.

A kétnapos munkaértekezleten az összes hazai felsőoktatási intézmény kancellárja mellett az emberi erőforrások minisztériumának több képviselője is reszt vett. A vendégek látogatást tettek a Nagyerdei Stadionban és a Víztoronyban is.

– Debreceni Egyetem –