Választhatunk, milyen országban akarunk élni

Akt.:
Választhatunk, milyen országban akarunk élni
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Áder János köztársasági elnök tartott előadást a klímaváltozás következményeiről kedden az Agrártudományi Központban.

Milyen világ vesz körül bennünket? Ebből kaphattak ízelítőt, akik meghallgatták Áder János köztársasági elnök előadását kedden az egyetem agrártudományi központjában. Az államfő nagyon sok érdekes adattal szolgált, és arra is választ adott, mit kellene tennünk, hogy a Föld még évtizedek múltán is élhető hely legyen az univerzumban.

Felgyorsult urbanizáció

Áder János megdöbbentő képek kivetése közben tette fel a legfontosabb kérdést: Szeretnénk ilyen világban élni? – utalt az első fotón látható csónakra egy benne ülő nővel, s körülöttük nem víz, hanem összefüggő szemétfolyam volt látható. Az indonéz példát később egy bejrútival is megfejelte, ahol a klímaváltozással szintén összefüggő urbanizáció egy másik érdekes példáját mutatta be. A libanoni fővárosban annyira megnőtt a kommunális hulladék mennyisége, hogy a város egy részén át kanyargó futófolyosó helyét ma már 2-3 méteres magas szemétfolyam jelzi. Mindez a felgyorsult városiasodásnak köszönhető. Az államfő emlékeztetett arra, hogy 1950-ben még csak 8 ötmilliónál nagyobb lélekszámú város volt a Földön, tavaly pedig már 48, s ezeknek egy része tíz, illetve tizenötmilliót is meghaladta, és van köztük húszmilliós. Jelenleg az emberiség több mint fele él a városokban, és a népesség gyarapodása együtt jár az élelem-, a víz- és az energiafelhasználás növekedésével, amiből következik a szemét mennyiségének a megnövekedése is. Sok helyen már most szinte kezelhetetlen a helyzet, s el lehet képzelni, mi várható 2050-ben, amikorra a 9 milliárd ember 75 százaléka lesz városlakó. S ehhez még egy megdöbbentő adattal szolgált Áder János: a következő 35 évben annyi új várost, illetve új városrészt kell építeni, mint az elmúlt kétezer évben összesen.



A legnagyobbaké a felelősség

Nem kevésbé érdekes része volt az előadásának a széndioxid kibocsátás alakulása a világban. Ehhez kapcsolódva elmondta, a párizsi klíma-megállapodás New York-i aláírásakor is azt kérte, hogy az emisszió érzékelhető csökkentéséhez a tíz legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó ország kezdjen egymással konzultációt arról, hogyan tudnák a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkenteni a kibocsátásukat. Örülhetünk a két fok alatt tartott felmelegedés célkitűzésének, de nem ünnepelhetünk. Hozzátette az első két helyen Kína és az USA áll, ketten együtt 40, míg az első tíz ország 60 százalékkal vezeti a listát, miközben Magyarország pozitív példát szolgáltat. Hazánk ugyanis úgy tudta csökkenteni az emissziót, hogy közben a gazdasága is fejlődött. S ez még akkor is igaz, ha a rendszerváltás után összeomlott nálunk a nagyipar, ugyanis 2000. és 2015. között 24 százalékkal csökkentettük a CO2 kibocsátásunkat, s közben 29 százalékkal nőtt a GDP – magyarázta az államelnök.

Édesvíz: csepp a tengerben

A rendhagyó tanórának is felfogható előadás leglátványosabb része volt, amikor az államelnök egy hallgatót arra kért, hogy merítsen ki egy pohárba másfél deciliter vizet egy nagy fazékból, majd abból töltsön ki fél decit, amiből egy cseppet emeltetett ki. Az volt a föld édesvízkészletének a felhasználható része, a fél deci a folyékony készlet a másfél deci a jéggel együtt, míg a fazékban lévő a sós víznek felelt meg, ami 97,5 százaléka az egésznek. Azaz a Föld vízkészletének csak 0,0075 százaléka az elérhető felszíni víz, de annak is a 90 százaléka tisztítás nélkül nem használható fel. S a klímaváltozás 80 százalékban a vízen keresztül érezteti hatását. Egy ENSZ felmérésre hivatkozva elmondta, naponta 10 ezer hat évesnél fiatalabb gyerek hal meg fertőzött víztől. Négy milliárdan élnek egy hónapos, 1,8 milliárdan fél éves vízkorlátozású, vagy tartós vízhiányú helyen, 500 millió ember pedig olyan helyen, ahol kétszer annyi vizet használnak fel, mint amennyit a természet visszapótol.

HBN-ÉP​



Sporthírek






hirdetés