Veszélyes is lehet a darázscsípés: mi van akkor, ha megtörtént a baj?

Szmutkó Attila, a debreceni „Zümivadász” két éve, amikor megszabadította a Sóstói Múzeumfalu egyik pajtáját a veszélyes darazsaktól
Szmutkó Attila, a debreceni „Zümivadász” két éve, amikor megszabadította a Sóstói Múzeumfalu egyik pajtáját a veszélyes darazsaktól - © Fotó: ÉKN, Racskó Tibor
Debrecen – Méhméreg-allergiásokhoz azonnal mentőt kell hívni, mások sok csípés esetén kerülhetnek bajba.

Darazsak gyűltek be a napokban egy debreceni lakóház nyári konyhájába, és ott két embert annyira megcsíptek, hogy a mentőszolgálatnak kórházba kellett szállítania őket.

Szerencsére egy rövid megfigyelés után hazamehettek; mi pedig az eset kapcsán a darázscsípések veszélyeiről kérdeztük dr. Kovács Csillát, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát vezető főorvost.

Orvosi szempontból nincs különbség aközött, hogy valakit méh vagy valamilyen darázs szúr meg, az általuk a testbe juttatott méreganyag ugyanazt a hatást váltja ki. Ami viszont fontos, hogy fellép-e allergiás reakció, és ha igen, az mennyire súlyos”

– mondta Kovács Csilla.

Allergia is lehet

– Vannak emberek, akik allergiásak a méhek vagy darazsak mérgére. Ez gyakran már gyerekkorban kiderül, az első alkalommal, ahogy csípést szenvednek el. Akiknél ez fennáll, a csípés után rövid időn, néhány percen vagy legfeljebb egy órán belül súlyos tüneteik jelentkeznek: fulladni kezdenek, és gyakran erősen szédülnek is, mivel a méreg hatása, hogy kitágítja az ereket, ami miatt leesik a vérnyomás.

Ezt anafilaxiás sokknak hívják, és életveszélyes állapot, azonnal mentőt kell hívni! – figyelmeztet a szakember. Hozzátette: az allergiások rendszerint tudnak erről a problémájukról, és létezik olyan készítmény, amit csípés esetén beadhatnak maguknak. Igaz, meglehetősen borsos árú, de szükség esetén életet menthet.

– Akik nem allergiásak, azoknál is jelentkezhetnek reakciók: bőrelváltozások a csípés környékén, viszketés, pirosság. Ezek kellemetlenek, de nem veszélyesek.

Nem mindegy azonban, hogy mennyi csípést szenved el valaki, mert ha sokat, akkor sok méreganyag jut a szervezetébe, a hatás összeadódik, és súlyos állapotba kerülhet.”

Testszerte megjelenhetnek bőrkiütések és egyéb tünetek, ez esetben már orvoshoz kell fordulni.

Habár ritka, hogy valakit egy egész méhraj megtámadjon, de ilyen esetben, extrém sok csípés következményeként akár fulladásos, életveszélyes állapot is kialakulhat, amely szintén azonnali orvosi beavatkozást igényel – mondta Kovács Csilla.

Ecet nem jó a csípésre

Mint megjegyezte, a mindennapi munkájukban vagy „igazi” allergiásokkal szoktak találkozni, vagy olyan esetekkel, amikor valaki egyetlen szúrást szenved el, és három nap után fordul az orvoshoz, mert még mindig látszik a bőrpír, és aggódik, lesz-e baj.

– Ilyenkor már nem; ha veszélyes reakciók lépnek fel, azok nagyon gyorsan kialakulnak – magyarázza az orvos. Javaslata szerint, ha csupán kellemetlenséget okoz a méh- vagy darázscsípés, azt helyileg kezelhetjük rovarcsípés elleni géllel, általában allergiára használt, vény nélkül kapható szerekkel, vagy szintén patikában beszerezhető olajos rázókeverékkel.

Az ecet nem jó a csípésre! Akinek azonban egyetlen szúrás is súlyos allergiás reakciót vált ki, ahhoz azonnal hívjunk mentőt! – hangsúlyozza a szakember.

Bőrelváltozás és fulladás

A nyári időszakban csípés okozta helyi allergiás reakcióval átlag napi 4-5 embert látunk el, a háziorvosok valószínűleg ennél is több beteget, tehát havi 120–150-et.”

Testszerte jelentkező, csípés okozta allergiával átlagban havi 2-3 személyt, vagyis ez nem túl gyakori, és anafilaxiás sokk vagy csípés okozta fulladás miatt szerencsére csak havi 1-2 beteget kell ellátnunk. A más allergének (kozmetikumok, mosószerek, étel stb.) által okozott, testszerte jelentkező allergiás bőrelváltozás előfordulása gyakoribb és nem szezonális – mondta el az orvos.

SzT


A méhek immunisak?

A darazsak mérgének legnagyobb részét acetilkolin, valamint alacsony (hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin, noradrenalin), továbbá nagy molekulatömegű anyagok, így enzimek (kolineszteráz, foszfolipáz-A és -B, hialuronidáz, proteáz) és poliszacharidok alkotják. Toxicitása a rovar táplálékától is függ, a fehérjét fogyasztóké a leginkább mérgező. A méhmérget (apitoxin) az orvoslásban használják, kémiai felépítését tekintve a kígyómérgekkel áll „rokonságban”. Többek közt véralvadás- és gyulladásgátló, érzéstelenítő hatású. Egyik összetevője (mindössze 2 százaléka), az apamin, egy gyenge idegméreg. Maguk a méhek nem immunisak a méregre, számukra a méhszúrás halálos. (Forrás: Wikipedia)


Illusztráció: Pixabay
Hajdú-Bihar - Alaposan megtépázta a vihar Hajdú-Bihart, Balmazújvárosnál pedig vonatbaleset történt. Ügyeleti hírek a katasztrófavédelemtől. Mozdony ütközött össze egy traktorral hétfőn délelőtt Balmazújváros határában. A hajdúböszörményi hivatásos és a balmazújvárosi önkormányzati tűzoltók vonul...