Veszélybe kerülhetnek Hajdú-Bihar megye fürdői – nincs pénz a fejlesztésekre

Veszélybe kerülhetnek Hajdú-Bihar megye fürdői – nincs pénz a fejlesztésekre

Hajdú-Bihar – Veszélybe kerülhet
több megyei strandfürdő
működése, ha az érintettek 2010-ig
nem tudják a szennyvízük
nátrium-egyenértékét a
megengedett szint alá csökkenteni.


A szakhatóság már tavaly is
büntetett strandokat, ám a türelmi
idő miatt 2007-ben és 2008-ban
„csupán” a valódi
bírság 5-10
százalékát fizettették ki
az üzemeltetőkkel. 2010-től viszont a
teljes összeget le kell róniuk a
szabályszegőknek, ami több
tízmilliós kiadást jelenthet
évente.


Az előzetes számítások
szerint a kisebb fürdők nem tudják
majd kifizetni a magas összeget, ezért az
is megtörténhet, hogy végleg
bezárnak. A megyében
működő 13 termálfürdő
közül 12 élővízbe juttatja
vissza az elhasznált termálvizet.

Debrecenben a szennyvízcsatornán
keresztül távozik a víz a
strandokról – más
lehetőség híján.
Hajdú-Biharban
információink szerint 5
településen büntet a
szakhatóság amiatt, hogy magas
nátrium-egyenértékű a strand
szennyvize. A szükséges fejlesztések
kivitelezéséhez százmilliós
forrásokra is szükség lehet. A
kisebb létesítmények
fenntartása viszont jelenleg is
veszteséges.

A kicsiknek nem megy…


Megyénkben öt strandot,
termálfürdőt büntet a
Tiszántúli Környezetvédelmi
Temészetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség egy
2004-es szabályozás alapján:
természetvédelmi szempontból nem
mindegy, milyen magas a természetbe vagy
csatornába visszajuttatott
termálvíz
nátrium-egyenértéke.


A tisztítók sem tudják
kiszűrni a vízből azt az
élő környezetre veszélyes
sót, amelynek jelenléte hosszú
távon szikesedést is
előidézhet.


Ugyanakkor a legtöbb fürdőhöz
tartoznak olyan speciális tározók,
amelyekben átmenetileg tartják az
elhasznált vizet. Máshol a
szakmérnökök sajátos
vízforgalmat alakítottak ki,
hígítják a sós vizet.


A rendelet különbséget tesz a
termálfürdő és a
gyógyászati felhasználás
között. A jogszabály a
minősített víz
gyógyászati célú
felhasználása esetén 5000 mg/l
sókibocsátást engedélyez,
míg a fürdő esetében a
határérték 2500 mg/l.

Félmilliót

Kabán a termálvíz
nátrium-egyenértéke meghaladja a
engedélyezett szintet. A büntetés
mintegy félmillió forint volt 2007-ben.
Ez a valódi bírság 5
százaléka, ám a kifizetés
így is nagy nehézséget okoz a
településnek.


A strandnak ugyanis kevés a bevétele. Van
sósvíz-tározó
medencéjük, de annak kapacitása
kicsi. Szegi Emma polgármester elmondta:
szeretnének fejleszteni, de anyagi forrás
nem áll a rendelkezésükre. A
büntetés kifizetése megterheli a
települést, egy nagyobb összegű
bírság már a fürdő
üzemeltetését veszélyezteti
– véli a vezető.


 

Hajdúdorogon is több
százezer forintot fizettek ki 2007-ben. A
tavalyi év után még
várják a
„számlát”.


– Felszólítást kaptunk a
szakhatóságtól, január
31-éig be kellett volna adnunk egy
ütemtervet arról, hogyan
kívánjuk csökkenteni a
szennyezést. Halasztást
kértünk, még nem kaptunk
választ a kérvényre – mondta
lapunknak Papp József, a helyi
Gamesz vezetõje.


Elmondta, szeretnének fejleszteni,
pályázati kiírásra
számítanak, különben nem
tudják tartani a rendeletben
meghatározott feltételeket. A
fürdő fenntartása
évente 14-15 millió forint, míg a
bevétel 5 millió forint. Ha 2010
után több tízmilliós
bírságot szabnak ki az
intézményre, a
működtetése kerül
veszélybe – fűzte hozzá az
igazgató.

Lobbiznak


A polgári strandról a használt
termálvizet a
Király-éri-főcsatornába
juttatják a vegetációs időn
kívül. Tavaly a
nátrium-egyenérték
túllépése miatt 56 ezer forint
szennyvízbírságot fizetett az
üzemeltető. – Igaz, hogy nem nagy az
összeg, de az amúgy is veszteséges
működtetést tovább terheli a
bírság.


Jelenlegi ismereteink szerint nincs gazdaságosan
elérhető technológia, amellyel a
sótartalmat csökkenteni lehetne –
válaszolta kérdésünkre
Máté Lajos műszaki vezető.


Hozzátette: semmit sem tudnak tenni a horribilis
büntetés elkerülésére.
Egyedi határérték
megállapítását is
kérték a hatóságtól
és a rendelkezésre álló
eszközökkel lobbiznak azért, hogy a
termálfürdők kikerüljenek a
szennyvízkibocsátókra
vonatkozó törvényi
szabályozás hatálya alól. A
szakember szerint ha nem oldódik meg a
probléma, előfordulhat, hogy
kénytelenek lesznek a strandfürdőt
bezárni.

Fejlesztéssel


A Debreceni Gyógyfürdő Kft.
által felhasznált gyógyvíz
sótartalma 4-6000 mg/l. A
gyógyászati célú
alkalmazás esetén a fürdő a
határértéket bármikor
tartani tudja.


Mivel Debrecen természeti
adottságánál fogva nem rendelkezik
állandó folyású
befogadóval, a keletkezett szennyvíz
kezelésére más
környezetkímélő
megoldásokat kell találni.


A kft. a vízügyi és
környezetvédelmi hatósággal
egyeztetve kidolgozott egy többéves
intézkedési tervet, amely a
szennyvíz sótartalmának
határérték alatti
csökkentésére irányul. A kft.
2008-ban közel félmillió forint
bírságot fizetett.


 

Ahol
már nincs gond

A Hungarospa Hajdúszoboszlói
Zrt. 2002-ben, a Széchenyi-terv
támogatásával
végzett rekonstrukció
kertében minden
vízkezelési
technológiáját
felújította. A
meghatározott
nátrium-klorid-tartalmú
gyógyvizet jelenleg
kizárólag
gyógyászati célra
használják. A strand
medencéi vízforgatottak, az
onnan kibocsátott használt
víz hígítja a
termálvizet. A használt
termálvizet a
gyógyfürdőben egy 6
hektáros
 csónakázótó
fogadja be, melynek
vizét tovább
hígítja a bánomkerti
városrészből
érkező
csapadékvíz.


 


 


 


 


 


  Jenei Gréta