Veszélybe kerülhetnek az őshonos halak

Nem jár állami támogatás a nem őshonos halak lehalászásához a Balatonnál, a közfeladatot ellátó cégnek azonban nincs rá pénze.

Ha időközben nem tudnak hozzá forrást szerezni, akkor veszélybe kerülhetnek az őshonos halak a tóban – tudta meg a Független Hírügynökség a siófoki Balatoni Halászati Nonprofit Zrt. elnökétől.

Varga László elmondta: körülbelül 250 millió forintra lenne szükség a többségében busa és angolna lehalászásához. Ez közfeladat, de a költségvetés nem biztosít hozzá pénzt, és most úgy látszik, nincs másmilyen forrás sem erre. A társaságnak bevétele szinte csak a horgászengedélyekből van. Ebből biztosítják a rapsicok elleni védelmet és a halak utánpótlását, de a tavaszi halpusztulás után a terület megtisztítása önmagában 30 millió forintot vesz el, amelynek nagy részét éppen az elöregedett busák teteme adja.

2009 augusztusában a Balatoni Halászati Zrt-ből vált ki a Balatoni Halászati Nonprofit Zrt., utóbbi társaságnál maradt a halászati jog gyakorlása.

A nem őshonos halak lehalászáshoz 2008-ban adott a költségvetés utoljára pénzt. A halászati zrt. tavaly még azért tudta ezt biztosítani, mert önálló tógazdálkodása volt, és a halpótlást olcsóbban oldotta meg. A nonprofit zrt-nek azonban már nincs kerete a busa és angolna lehalászására – hangsúlyozta Varga László.

A Balatonban 1984-ben telepítettek a víz minőségének javítása érdekében nem őshonos halakat. A tóban 32 halfaj van, ebből csak 23-27 őshonos.

Hogy a busa milyen károkat okozhat, azt külföldi tapasztalat már mutatja. Amerikában a Michigan-tóban már veszélyezteti az őshonos halakat – mondta Varga László.