Vers, felhőből varrt új ruhában

Akt.:
Különleges költészet napi rendezvény kapcsán szófelhők díszítik a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium falait
Különleges költészet napi rendezvény kapcsán szófelhők díszítik a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium falait - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Felhő, de nem elérhetetlen égi tünemény a modern irodalomoktatás.

Ha egy üveg szörpöt csikóbőrös kulacsban teszek a gimnazisták asztalára nem biztos, hogy beleisznak, de modern, színes, designos üvegben nagyobb az esélye – kezdi hasonlattal bemutatni ötletét Fegyverneki Gergő. A magyartanár és a könyvtáros, Vizi Nóra a léleküdítő versnedűket eddig tároló monoton fekete-fehér sorokat felcserélték színes, különböző méretű szavakból összeálló, madár, teknős és egyéb, a tartalomra utaló formájú szófelhőkre, s ezeket függesztették ki a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium falaira, valamint néhány villamosmegállóba a magyar költészet napja alkalmából. A diákoknak e kép alapján kellett kitalálniuk a költő nevét és a mű címét, segítségükre volt még egy QR-kód is, amelyet okostelefonnal beolvasva egy részletet kaphattak meg a költeményből.

– Olyan verseket választottam, ami nekem tetszik és nincs az alaptananyagban. Varró Danit, Erdős Virágot, a Kispál és a Borz dalszövegét, valamint a Kaláka együttes által feldolgozott alkotásokat – mondta Vizi Nóra.


Fotó: Molnár Péter Fotó: Molnár Péter ©

– Az egykor igen kedvelt tárgy, az irodalom mára lecsúszott a középkategóriába – magyarázza Fegyverneki Gergő, aki szakdolgozatában vizsgálta, ma pedig konferenciákat, előadásokat tart az úgynevezett kultúra azonos pedagógiáról. – Ennek lényege, hogy az oktatás sokkal hatékonyabb lehetne, ha a diákok kultúrájához alkalmazkodna. A 18. században a lányok szórakozása a regény­olvasás volt, ma az eziránt fogékonyak inkább mémeket, átköltéseket gyártanak közösségi oldalakra. Ezért az órákon is igyekszem szófelhőkkel, prezis (internetes prezentációkészítő szoftver – a szerk.) megoldásokkal fenntartani a figyelmüket a szövegek iránt. A módszerek kitérők a végső célhoz vezető úton, hogy megismerjék, megértsék a műveket és szülessen bennük egy saját megfejtés az adott költemény tartalmára. Ezzel, az idegen szövegről való véleményalkotást elváró érettségin túl, a felnőtt korra készülnek, hiszen önálló gondolkodásra készteti őket az elemzés. Az irodalom az élet tantárgya – zárja az online tanári szobát megalapító fiatal tanár, akit már dunántúli intézmény igazgatója is kereste a szófelhő-versek miatt.

Nem az irodalomrajongók

A leggyorsabb megfejtőcsapat már a harmadik szünetben megjelent a könyvtárban, Vizi Nóra meglepetésére, ugyanis a három végzős fiú nem az irodalomszeretetéről híres. Egyiküket ugyan most is a könyvtárban találtunk, de nem egy klasszikusba merülve, hanem számítógép előtt ülve.

– A Nyitnikék volt a kedvencem – mondja Kapusi Bence, aki bevallja: nem kifejezetten versrajongó. – Érdekes és nehéz feladat volt, csak internetes kutakodással tudtuk megfejteni, de érdemes volt. Minden megtalált verset elolvastunk, némelyik értelmezésénél jól jött volna a tanári segítség, de mindenkinek mást jelent egy-egy vers – válaszolja a politológia szakra készülő fiatal. A humán tagozatos osztálytársak Katonka Árpád és Kópis Bence mindennapjainak része a mobiltelefon, a számítógép, ám az e-bookot mindhárman egyhangúlag elutasítják. Hangsúlyozzák a könyv kézzelfogható és nem zavarja a szemet. Alig gondolkodnak, amikor az utoljára kézbe vett kötetről érdeklődöm: Bence nemrég fejezte be Ken Follett Évszázad-trilógiáját, játékostársai pedig nem érték be a „kötelezők rövidennel”, Örkény István Tóték című regényét olvasták el legutóbb.

HBN–HABE

 








hirdetés