Vér, mely összeköt

Vér, mely összeköt
© Illusztráció: Thinkstock
Első gyerekként két és fél évig élvezhettem, hogy körülöttem forog a világ. Aztán megszületett az öcsém, akit – a családi legendák szerint – egy hatalmas pofonnal köszöntöttem az otthonunkban. Pálfi-Tóth Zoé írása.

Nem örültem az érkezésének, hiszen bár csak pár pillanat óta volt a családom része, mégis úgy éreztem, elfoglalja a helyemet. A most is zajló rendezvénysorozat, a Születés Hete kapcsán pszichológus beszélt a testvéri féltékenységről, s bele­gondolva, lelkileg biztosan megterhelő volt számomra is az az időszak; de ma már semmi pénzért nem lennék egyke. Számos olyan dolgot tanulunk meg a testvérünkkel, melynek a felnőtt életünkben is hasznát vesszük. A konfliktuskezelést például tökéletes módon elsajátíthatjuk, hiszen mivel együtt élünk, örökre nem haragudhatunk a másikra, előbb-utóbb úgyis muszáj rendeznünk a vitát. De említhetném az önzetlenséget, vagy épp a rivalizálásnak köszönhető küzdeni tudást.

Nem azt mondom, hogy az egykék ne tanulnák meg ezeket a készségeket, mindössze azt, hogy egy testvérrel ösztönösen könnyebb. Egy jó testvérkapcsolat biztonságot és támaszt nyújt, mely örökre szól. Bármi is történik velünk az életünk során, tudjuk, hogy sosem leszünk egyedül.

– Pálfi-Tóth Zoé –


Nem lehet felkészülni a kistestvér érkezésére – vagy mégis?
Debrecen – Pszichológus adott tanácsokat a testvéri féltékenység enyhítésére.









hirdetés