A Magyar Tudomány Ünnepe

A Magyar Tudomány Ünnepe
© Fotó: Pixabay
Egy „magyar tudományos társaság” alapításának gondolata már az 1791. évi országgyűlésen felmerült. Az 1825-ös reformországgyűlésen felállítását ismét felelevenítették. Gróf Széchenyi István is felszólalt 1825. november 3-án: „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét, amit 60 000 forintban állapított meg. Gergely Pál írása.

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat s a többi teszik a közerőt, hanem az ész, amely azokat józanon használni tudja. Igazibb súly s erő az emberi agyvelőnél nincs. Ennek több vagy kevesebb léte a nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje” – így írt Széchenyi István, Akadémiánk megalapítója 1830-ban.

Az MTA székházának építése az 1860-as években indult el, és 1865. december 11-én avatták fel. A magyar tudomány ünnepéről 1997 óta emlékezünk meg, és 2003 óta minden év november 3-án ünnepeljük. Ebben az évben is országszerte megkezdődnek a Magyar Tudomány Ünnepe programjai. Az Akadémiát vidéken megjelenítő területi bizottságok közül Pécsett lesz a megnyitó – Lovász Lászlónak, az MTA elnökének részvételével, és indítják útjára a Magyar Tudományos Akadémia hagyományos rendezvénysorozatát. A novemberben tartó, előadásokat, kiállításokat és konferenciákat egyaránt magában foglaló sorozat idei mottója: „Emberközpontú tudomány”.

Mai világunkban a hírforrások, a közösségi média elárasztják az érdeklődőket hatalmas információtömeggel. Számos megjelenő ismeret tudományosan megalapozottnak és hitelesnek látszik, a gyanútlan érdeklődőket valótlan tudományos „tények”, álhírek és ferdítések árasztják el. Felértékelődnek azok a szervezetek, amelyekben a közvélemény bízhat, hitelesnek tarthat. Ezért hárul kiemelkedő társadalmi szerep a Magyar Tudományos Akadémiára, mert hiteles információkat szolgáltat az érdeklődő közönségnek. Az intézmény egész évben folytatja a tudományt népszerűsítő és a tudomány új eredményeit bemutató ismeretterjesztő sorozatait. Ennek kiemelkedő hónapja a november: a Magyar Tudomány Ünnepe című rendezvénysorral.

Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának (DAB) tevékenysége három megyére terjed ki: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok tudományos életét van hivatva összefogni. A DAB feladata a régió tudományos életének, az itt dolgozó kutatók közösségének segítése, a nyilvánosság fórumainak és tudományos eszmecseréinek megteremtése; interdiszciplináris megbeszélések és regionális témák megvitatásához a háttér létrehozása. Legfontosabb partnerünk a Debreceni Egyetem, az egyik legnagyobb hazai oktatási komplexumként a magyar felsőoktatási rendszerben kiemelkedő jelentőségű szereplő. Nemzetközi tekintetben is kimagasló kutatási és innovációs kapacitásokkal, tudományos eredményekkel rendelkezik. A cívisvárosban működik az MTA Atommagkutató Intézete is. A régióban két felsőoktatási intézmény található: a Nyíregyházi Egyetem és a Szolnokon működő Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kara. Nagy figyelmet fordít arra is a DAB vezetősége, hogy az országhatáron túl (elsősorban Erdély és Kárpátalja) is segítse a tudományos élet szervezését.

Az MTA DAB novemberben számos, közérdeklődést is felkeltő előadás-sorozatot rendez. Nyitó rendezvényünkön bemutatjuk az MTA Lendület pályázatainak új nyerteseit. Néhány rendezvényünk: A matematika felfedezése, Ember és társadalom, Etika a tudományban – tudomány az etikában, A 2017. évi Nobel-díjasok bemutatása, kiemelkedő Bolyai-ösztöndíjasok előadássorozata, PhD-fokozatot szerzett kutatók konferenciája. Bővebb információt találnak az érdeklődők honlapunkon.

A tudományos eredmények közérthető megismertetéséhez, a kutatók munkájának közkinccsé tételéhez eddig is hatékonyan hozzájáruló testületek oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a Magyar Tudomány Ünnepének idei programsorozata még a korábbiaknál is változatosabb legyen. Reméljük, a rendezvényeken résztvevők szembesülnek a tudomány izgalmas és sokszínű világával, amelyben kérdés kérdést szül, és soha nincs végleges, megfellebbezhetetlen válasz.

– Gergely Pál –

(A szerző akadémikus, az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának (DAB) elnöke. A cikk a DAB együttműködésével készült.)








hirdetés