2019.10.04. 16:08
A középkorig érnek a vásár gyökerei
Annak idején a vásártartási jog külön privilégium volt, mellyel remekül élt is a város.
Fotó: Napló-archívum
Talán kevesen gondolnák, hogy a Mihály-napi vásárnak egészen 1405-ig nyúlnak vissza a vásár gyökerei, ugyanis Luxemburgi Zsigmond király ekkor adományozott vásártartási jogot Debrecennek.
A vásártartási jog külön privilégium volt – nem véletlen, hogy királyi adománylevél szólt róla – mellyel intenzíven élt is a település, az 1700-as évek elején a cívisvárosban évente már hat nagyvásárt (állat, termény) tartottak, melyek a lakosság szükségletinek kielégítését szolgálták.
Ezek jellemzően 12-15 napig tartottak, ezekhez jöttek még a heti vásárok, tehát Debrecenben az év felében volt valamilyen kirakodás. Ezt egy idő után megelégelték a város elöljárói, így 1747-ben a nagyvásárok számát évi négyre limitálták. – Ezeknek a rendezvényeknek hosszú ideig a Piac utca és a Külsővásártér adott otthont – ismertette Dr. Ónadi János, a rendező Debreceni Közterület-felügyelet piaci osztályának vezetője.
– Az újkori Mihály-napi vásárokat korábban a Nagyerdei körúton, majd a Csapó és Burgundia utcán tartották. A város 1996-ban döntött arról, hogy a jelenlegi, Böszörményi úti helyszínre költözteti a vásárt. Rengeteg minden befolyásolta, hogy mikor tartsanak egy vásárt, a modernkori változatnál végül a tavaszi és az őszi Mihály-nap környékét jelölték ki az illetékesek annak idején. Ennek nagy valószínűséggel az az oka, hogy tavasszal ekkor már megtörtént a kihajtás, és el voltak végezve azok a tavaszi munkák, amelyeket nélkülözhetetlenek voltak. Megvolt a vetés, metszés, a jószágok kint voltak a legelőn, és innentől kezdve lehetett vásárt tartani. Az őszi vásár is idején hasonló volt a helyzet: a nagy mezőgazdasági munkák – a kukorica kivételével – már el voltak végezve, az állatokat behajtották a legelőkről, a bevételt már megszerezte a földműves gazda, aki így készülvén a télre be tudott vásárolni. Érdekesség, hogy pont a téli felhalmozás miatt az őszi vásárok még napjainkban is nagyobbak a tavasziaknál – hívta fel a figyelmet az osztályvezető.
Turisztikai jelentőségű is
Jó időben a két nap alatt 200 ezer főt meghaladja a látogatók száma. Korábban csak gazdasági jelentősége volt egy-egy vásárnak, mára ez már turisztikai jelleget is öltött, így a szervezőknek is alkalmazkodni kellett a megváltozott igényekhez: a központi részen a gyerekeket vurstli, míg a családokat ételudvar várja.
– Vannak évről-évre visszatérő partnereink, akik színesítik a vásárt, például a rendvédelmi testületek bemutatói mindig nagy tömeget vonzanak. A vásárt mindig ünnepélyes keretek között nyitják meg valamelyik városi elöljáró közreműködésével, szombaton 10 órától a helyőrségi zenekar vonul fel, majd a megnyitó végén egy légvédelmi ágyúból leadott lövés jelzi, hogy „szabad a vásár” – árulta el Ónadi János.
MSZ
A jól megszokott helyen
A vásár most is a jól megszokott helyen zajlik, vagyis a Böszörményi út Füredi úttól a Doberdó utcáig terjedő szakaszán, ahol elméletileg hétfő hajnalig tilos autóval közlekedni. Ennek következtében a vásár időtartama alatt a József Attila utcáról nem lehet kihajtani a Böszörményire, a Kertváros utcán lakók pedig a Szabó Lőrinc, illetve a Vezér utca felé tudnak kerülni. A Bolyai utcát a Böszörményi úttól a Jerikó utcáig, a Békessy Béla utcát a Böszörményi úttól a Görgey utcáig, az Akadémia utcán pedig a Böszörményi úttól a Kertváros utcái zárják le.