Véget érhet a vendégmunkások korszaka?

Véget érhet a vendégmunkások korszaka?

A globális gazdasági recesszió az
idén várhatóan megfordítja a
keleti EU- országok munkavállalóinak
Nyugat-Európa felé tartó
áramlását.


A változás egyrészt
könnyebbséget hozhat a nyugati
országok munkaerő-piacain, ugyanakkor
feszültségeket teremthet a szintén
problémákkal küzdő
kelet-európai gazdaságokban.


A Moody’s Investors Service a napokban kiadott
helyzetértékelése szerint a
kiemelkedő mutatókkal rendelkező
Írországban a nem helyi
állampolgárságú
munkaerő felét a kelet-európai
EU– munkavállalók adják.

Kevés megtakarítás,
drága megélhetés


A változás azonban már
érezteti hatását: a keletiek
szempontjából
kulcsfontosságú
építőiparban tömegével
szűnnek meg a munkahelyek, és a
szolgáltató szektorban is csökken a
munkaerő-kereslet. Ebben a helyzetben a
külföldiek már kezdenek
hazatérni: tavaly a nettó
munkaerő-beáramlás
Írországban már csak 83
ezer volt az egy évvel korábbi 110 ezer
után. Az idén várhatóan
tovább csökken a bevándorlás,
és növekszik az elvándorlás –
áll az elemzésben.


Hasonló folyamat zajlik
Nagy-Britanniában is. Itt az
újonnan bejegyzett kelet-európai
munkavállalók száma 2006-ban 228
ezer keleti dolgozóval tetőzött. A
2004-es nagy EU- bővítés óta
a brit munkapiacon bejegyzett egymillió
keleti munkavállaló fele azonban
már hazatért.


A Moody’s adatai szerint Írországban az
idén januárban 35 ezerrel, csaknem 328
ezerre emelkedett a munkanélküli
ellátásért folyamodók
száma: 20 százalékuk
külföldi volt, közülük pedig
több mint 50 százalék
kelet-európai. A külföldiek azonban
viszonylag alacsony fizetséggel
járó munkaköröket
töltenek be, és kevés a
megtakarításuk, így az
állásvesztés azzal
járhat, hogy nem tudnak a drága nyugati
országokban maradni.

Csökkenő
különbségek


Mindemellett a nyugati és a keleti EU
államok közötti
bérkülönbség is csökken,
ami szintén arra ösztönzi a keleti
munkavállalókat, hogy otthon
próbáljanak szerencsét. Ez
azonban- a londoni elemzők szerint- a
szintén recesszióval
küszködő kelet-európai
munkapiacokra fejthet ki fokozott
nyomást. Lengyelországban
például – ahonnan a
Nagy-Britanniában és
Írországban munkát
vállaló kelet-európaiak nagy
többsége érkezett – máris
növekszik a
munkanélküliség.


A keleti tagállamokba hazainduló
dolgozók áradata ugyanakkor
könnyíti a helyzetet a
nyugat-európai munkapiacokon, és
enyhíti a kormányok
gazdaságpolitikájára
nehezedő nyomást, amelyet a
munkanélküli segélyek
folyósítása okoz. A helyzetet
bonyolítja, hogy az elmúlt hetekben
több, nagyszabású
munkástüntetés volt
Nagy-Britanniában: a munkások
azt követelték a kormánytól,
hogy brit álláshelyeket brit
munkaerővel töltsék fel, ahelyett,
hogy külföldieket vesznek fel. Az is
elképzelhető, hogy a fokozódó
elégedetlenség a külföldi
munkavállalókkal szembeni
erőszakos cselekmények
növekedésében mutatkozik majd meg.

Máshol sem jobb


 Más tagállamok
számára is problémát jelent
a külföldi munkások magas
száma: Spanyolországban a
hárommillió munkanélküli
jelentős része külföldi
-elsősorban dél-amerikai-, a
kormányzat különféle
eszközökkel -például ingyenes
repülőjeggyel – küldené haza
őket, ahelyett, hogy fizetné
számukra a költséges
munkanélküli
ellátást. Csehországban
is hasonló megoldásban gondolkodnak:
azoknak akik a hazatérés mellett
döntenek, a cseh állam megfizeti a
repülőjegyet, és 500 eurós
támogatást is kapnak. Az
intézkedéscsomag leginkább az
országban élő nagy
számú vietnámit érinti.


Hazánkban ugyanakkor a külföldiek
foglalkoztatása második éve mutat
csökkenő tendenciát. Az Állami
Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint
a külföldieknek kiadott új
engedélyek és
munkaviszony-létesítések
száma 2008 első kilenc
hónapjában 25 százalékkal
csökkent, miközben az országban
dolgozó külföldiek
összlétszáma 30
százalékkal esett vissza.


Forrás: portfolio.hu