Vége a bóvlikorszaknak?

Vége a bóvlikorszaknak?
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen, Budapest – Több nemzetközi befektetési alap értelmezheti úgy a felminősítésünket, hogy zöld a lámpa.

A Moody’s nemzetközi hitelminősítő is befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarországot, így immár a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings után náluk is kikerültünk az úgynevezett „bóvli kategóriából”. Jeles hazai közgazdászokat kérdeztünk a döntésről.

Beárazta a piac

Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója azzal kezdte, hogy a felminősítés a hozamok tekintetében csak 0,1 százalékos változást jelent, ugyanis a döntést nagyrészt már korábban beárazta a piac. Egy százaléknyi hozamcsökkenés következett be az év eleje óta. „Ami inkább segít az az, hogy több olyan befektetési alap van (akár nemzetközi intézményeké, akár államoké), amelyiknek ez a fajta minősítés mérték arra vonatkozólag, hogy befektessen-e az adott országba vagy sem. Azt máris látjuk, hogy ez a fajta érdeklődés megélénkült Magyarország, a magyar állampapírok iránt. Könnyebben el tudjuk adni a papírjainkat. Ez megnyugtató, hiszen ha bármi történik a nemzetközi pénzpiacokon, annak a hatása Magyarországra jóval mérsékeltebb lehet, mint eddig. Ha valami miatt csökkenne a kereslet az állampapírjaink iránt, akkor ennek a kedvezőtlen hatása jóval mérsékeltebb lehet, mint korábban” – világított rá Barcza György.

Öngerjesztő folyamat

A vezérigazgató szerint ez egyfajta öngerjesztő folyamat. – Ha egy ilyen pozitív hír megjelenik, és erősödik a bizalom az ország iránt, akkor stabilabb lesz a finanszírozás, alacsonyabbak a kamatok. Ezáltal könnyebb a költségvetési kiadásokat alacsonyan tartani, és az adósságrátát csökkenteni, ami pedig végső soron még jobb hitelminősítéshez vezethet. Az adósságcsökkentés fele magából a kamatmegtakarításból keletkezik, hiszen a kisebb kamatok miatt csökken az adósság, és nem a költségvetési bevételek és kiadások terhére kell az eladósodottságunkat mérsékelni – mondta, hozzátéve, hogy a GDP 50 százalékára kellene leszorítani az államadósság mértékét, ami jelen állás szerint 15-20 éves távlatban elérhetőnek látszik. „Ez persze nem holnap lesz, de ahhoz képest, hogy hazánk 1973 óta adósságproblémával küzd, ezt az irányt követve a mostani aktív generáció még megérheti, hogy visszajussunk a kiindulási ponthoz. Idén lehúzhatjuk az adósságrátát 74 százalékra, és ezen a pályán tovább haladva valódi történelmi tettet hajthat végre az ország”.

A bizalom kulcskérdés

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy véli, hogy a felminősítés azonnali hatása a költségvetésre viszonylag szerény, itt ugyanis egy folyamatról van szó. „Ezeket a tételeket javarészt már beárazta a piac. A közvetlen finanszírozási tehercsökkenés tízmilliárd forintos nagyságrendű (azaz nem elhanyagolható), hoszabb távon pedig a bizalom növekedésével, a külföldi felárak csökkenésével a költségvetés finanzíozási terhei is csökkenni fognak. Másrészt egy sor befektetési alap úgy van szocializálva, hogy csak akkor fektet be egy országba, ha az befektetésre ajánlott. Ennek tehát van egy piacteremtő hatása, ami fokozatosan bontakozik majd ki. Ha olcsóbban lehet finanszírozni az államadósságot, akkor több pénz marad egészségügyre, oktatásra, de ez a folyamat érdemben csak hosszabb távon értelmezhető. A közvetlen és a közvetett előnyök is fontosak, de a feszes költségvetési politika nem nélkülözhető. Miként az sem, hogy a felszabaduló forrásokat a versenyképesség javítására, a gazdasági növekedés élénkítésére fordítsuk” – mondta az elnök.

– Petneházi Attila –


Elméleti lehetőség csupán

Chikán Attila, a Versenyképességi Kutatóintézet igazgatója szerint ezek a lépések hosszútávon kedvezőek, hiszen jobban lehetővé teszik a külföldi forrásokból történő finanszírozást, de egyelőre inkább erkölcsi jelentőségük van, mint gazdasági hasznuk. – Nem gondolom, hogy ettől most megindulna a külföldi befektetők áradata Magyarország felé. A kitettségünket a felminősítés ugyan csökkentheti, de ettől még nem lesznek beruházások. Eddig sem azért nem jöttek a befektetők, mert a bóvli kategóriában voltunk, hanem mert nem kedvezőek a befektetési feltételek. Mármint a termelő-beruházások vonatkozásában. Persze, ha olcsóbb az államadósság finanszírozása, akkor több pénz jut az oktatásra, az egészségügyre és a többi nagy alrendszerre. De ez is csupán egy elméleti lehetőség, és nem biztos, hogy a feszabaduló forrásokat ezekre is akarják majd fordítani a mindenkori magyar kormányok – jelentette ki a Naplónak a neves közgazdász.








hirdetés