Vegán életmód: egy tudatos döntés

Akt.:
Vegán életmód: egy tudatos döntés
© Fotó: Magánarchívum
Debrecen – Nő, Anya, Feleség. Útmutató, Szakácsnő, Tündér – így nevezik Stőhr Grétát. Interjú a népszerű vegánéletmód-tanácsadóval.

A táplálkozás akkor tökéletes, ha a tányérunkon nemcsak finom, hanem a testi-lelki egészséget is őrző ételek sorakoznak. Sokan esküsznek a vegán étrend előnyeire, amelynek lényege, hogy semmilyen állati eredetű élelmiszert (húst, tejterméket, tojást és mézet) nem használ, ezzel szemben számtalan változatos növényi alapanyag szerepel a receptekben. Stőhr Gréta úgy a televízióban, mint blogjában, s magánemberként is sokakat terelget az egészséges életmód útján.

A vegán életmód mennyiben más, mint a vegetáriánus?

Stőhr Gréta: A veganizmus az állati termékek használatának mellőzése, mely a leglátványosabban a táplálkozás terén nyilvánul meg, és a hozzá kapcsolódó filozófia, amely elutasítja az érezni képes állatok árucikkstátuszát. A veganizmus követőjét vegánnak nevezik. Néha különbséget tesznek a vegánok és a veganizmus különböző típusai között. Az étrendi vegán (vagy szigorú vegetáriánus) az, aki nem fogyaszt állati termékeket. Az etikai vegán vagy vegán életmódú kifejezést gyakran alkalmazzák olyan emberre, aki nemcsak vegán étrendet követ, hanem a vegán filozófiát élete egyéb területeire is kiterjeszti. Például az öltözködésben nem használ szőrt, bőrt, tollat, gyapjút, szórakozás területén bojkottálja a cirkuszt, állatkertet, viadalokat stb. A környezetvédelmi veganizmus az állati termékek elutasítására azon az alapon utal, hogy az állatok ipari méretű kizsákmányolása ártalmas a környezetre és nem fenntartható. Ezzel szemben a vegetáriánus kizárólag étrendre irányuló döntés, amin belül megkülönböztetünk ovo-vegetáriánust, ők fogyasztanak tojást, de tejterméket nem, lakto-vegetáriánust, akik tejterméket fogyasztanak, de tojást nem, vagy lakto-ovo vegetáriánust, akik tejterméket, és tojást is fogyasztanak, húst, halat azonban nem.

Fotó: Magánarchívum Fotó: Magánarchívum ©

A vegán életmód követői hangsúlyozzák, hogy ez egy tudatos, sőt etikai döntés, de önismeret szükséges hozzá. Kiknek ajánlott, hogyan kezdjünk hozzá?

Stőhr Gréta: Nagyon nehéz megmondani, kinek ajánlott, hiszen a vegánná váláshoz belső meggyőződés szükséges. Erre az útra sokféle aspektusból ráléphetünk, etikai döntés, egészségügyi, környezetvédelmi, vallási, spirituális okból. Én azt szoktam mondani, hogy nekem mindegy, ki miért lesz vegán, addig, míg vegán. A veganizmus segít megőrizni egészségünket, együttérzésre, szeretetre, önismeretre tanít, tisztítjuk testünket-lelkünket egyaránt. Segítene megfordítani a klímaváltozást, abszolút fenntartható, és kevésbé környezetszennyező, mint a hús- és a tejipar által előállított, lassan már élelmiszernek sem nevezhető termékek. A vegán életmód tehát mindenkinek ajánlott, aki törődik önmagával, más földlakó társainkkal, a környezetével, a Földanyával. Mindenképpen javaslom, hogy ha valaki egyik napról a másikra vegán lesz, olvasson a témában könyveket, blogokat, csatlakozzon segítő vegán csoportokhoz, járjon el klubokba, ássa bele magát a témába, hiszen elég összetett, és kezdetben nem tűnhet egyszerűnek így élni.

Sokan félnek attól, hogy ily módon nehéz pótolni a fehérjét, tejet, vajat, egyebeket. Milyen alternatívákat javasol?

Stőhr Gréta: Igen, elég sok a tévhit, és a nagyvállalatok mindent elkövetnek azért, hogy téves információt adjanak nekünk a hús- és tejfogyasztásáról. Szerencsére egyre több hiteles hírforrásból olvashatunk a témáról, talán ha már általános iskolában kötelezővé tennék Colin Campbell egyetemi professzor öt éve publikált Kína-tanulmányát… Harminc évig kutatta az állati eredetű fehérjék emberi szervezetre történő hosszú távú hatásait, több százezer kínai bevonásával, ez a világ mindeddig legátfogóbb táplálkozástudományi felmérése, amely közérthetően mutatja be a táplálkozás és a leggyakoribb betegségek, mint a szívbetegség, az elhízás, a cukorbetegség, a rák- és autoimmun-betegségek közötti összefüggéseket, számtalan tévhitet, mítoszt oszlatva el. Szerinte aki csökkenti vagy teljesen elhagyja az állati eredetű fehérjék fogyasztását, az drasztikusan csökkentheti a rák, a szívbetegségek, az elhízás és a cukorbetegség kockázatát. A fehérjét tehát nem kell pótolni, hiszen az minden növényi eredetű élelmiszerben megtalálható a leveles salátáktól a gabonákon át a magvakig, a hüvelyesekről nem is beszélve. Sajnos, manapság a lakosság nagy része fehérje túladagolásban szenved, inkább ezt kellene csökkenteni.

Fotó: Magánarchívum Fotó: Magánarchívum ©

Az ön életében milyen változásokat hozott ez az életmód?

Stőhr Gréta: Voltak szomorú pillanataim, talán túl sok is. Ma is vannak, bár jóval kevesebb. A vegán életmódra való váltásomnak igazából csak pozitív hozadékait láttam. Megismertem a testem működését, odafigyeltem mit, hogyan, honnan fogyasztok, hogyan alakítható anyagcserém, a hormonháztartásom, egyszóval utazásra indultam magamban. De mivel sosem azonosítottam az önvalómat a testemmel, ez csak mellékes plusz volt. Amit leginkább köszönhetek ennek, amellett, hogy csodálatos, egészséges ételeket tudok kreálni erőszakmentesen, az a lelkemre gyakorolt változásokban volt leginkább tetten érhető. Közelebb kerültem ahhoz, hogy ki is vagyok én, mit tettem eddig, rádöbbentem az igazi életfeladatomra, empatikusabb lettem, figyelmesebb az emberek, az állatok, a környezetem, és a Földünk iránt. Szeretetteljes emberré váltam általa, és tudom, hogy ez az életmód lesz az emberiség jövője. Szeretem azóta azt, akit a tükörben látok, és életem hátralévő részét azzal fogom tölteni, hogy másoknak is segítsek ebben. Megértettem, hogy ez ökológiai döntés is, hiszen a húsipar, tejipar környezetszennyező hatása a Földön a legnagyobb problémát, mégpedig a klímaváltozást okozó emissziós gázok kibocsátásának 40 százalékát okozza, amelyet legegyszerűbb módon vegán életmóddal lehet csökkenteni. Majd megnéztem az Earthlings című filmet, és már nem volt visszaút. Szerettem volna végre hasznos, felelős, tudatos lényként, igaz földlakóként élni tovább, nem pedig rákos sejtként. Az életem 100 százalékban megváltozott, kizárólag pozitív értelemben. A fent említett információk fokozatosan épültek be az életembe, így ez tudatos döntés volt, nem éltem meg lemondásként.

HBN–Barak Beáta


Az étrend alapjai

  • A veganizmus követői nem csak a húsoktól, de mindenféle állati eredetű tápláléktól tartózkodnak.
  • A friss gyümölcsök, zöldségek központi szerepet kapnak a vegánok étrendjében.
  • Az irányzat elnevezése a növényi eredetű táplálkozásból alakult ki.
  • 1944-ben jött létre az első vegán társaság, alapítója az angol Donald Watson volt. A fogalom az 1960-as évektől kezdett bevonulni a köztudatba, ám kizárólag növényi táplálékon ennél lényegesen régebb óta élnek emberek. Ennek sok oka ismert: századokon át nem nagyon került hús a szegények asztalára, abból főztek, amit az erdők-mezők adtak, vagy ami a kertben termett.
  • A szigorú vegán életmódot folytatók nem fogyasztanak tojást, sajtot, sem egyéb tejterméket, de mézet sem .

Sok követő

Számomra a főzés meditatív állapot, és a legjobb érzés magamnak, családomnak és megannyi embernek erőszakmentes, finom és egészséges ételeket alkotni. Mindenkinek ajánlom ezt az étrendet, aki szeretne tudatosan tenni magáért, embertársaiért, az állatokért, a Földanyáért. De körültekintőnek kell lenni, tájékozódni, hogy mit mivel lehet helyettesíteni, hogyan alakítható ki az optimális étrend, ami mindenki számára egyedi. A világon ma már több millió vegán van, itthon az utóbbi hat évben több ezerre duzzadt azoknak a száma, akik ezt az életmódot követik” – mesélte Gréta.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés