2020.03.22. 18:15
Nem ez az első alkalom, hogy kényszerszünet van a bajnokságban
Szegedi Péterrel felidéztük, mikor akadt meg a történelem során az NB I. szekere.
Fotó: Matey István, archívum
Ahogyan a világ számtalan bajnokságában, a magyar élvonalban is felfüggesztették a küzdelmeket a koronavírus-járvány miatt.
Szegedi Péter, debreceni szociológus-sporttörténésznél érdeklődtünk, hányszor akadt ilyenre precedens az elmúlt évtizedekben.
– 1901-ben írt ki az MLSZ első ízben bajnokságot, amit ekkor még tavaszi-őszi szisztémában rendezett – fogalmazott lapunknak a több kötetes író. – 1906-ban álltak át őszi-tavaszi rendszerre, ezért 1906 tavaszán nem rendeztek bajnokságot. Ehelyett a csapatok az MTK elnöke által felajánlott Brüll-serlegért játszottak.
Még éppen sikerült befejezni az 1913-14-es bajnokságot, amikor kitört az első világháború. A bajnoki küzdelmek azonban nehezen indultak újra. De nem a háború, hanem az FTC és MTK egyre mélyebb ellentéte miatt. Olyannyira, hogy csak az 1916-17-es szezonban rendeztek újra hivatalos hadibajnokságot, addig különféle kupákért, serlegekért játszottak a csapatok – vázolta a korabeli helyzetet szakértőnk.
A DVSC sem
Szegedi Péter elmondta, az 1918 őszi spanyolnátha-járvány miatt, mintegy két hétig nem játszhattak labdarúgó-mérkőzéseket a fővárosban, ekkor egy magyar-osztrák mérkőzés is elmaradt.
– 1921. decemberében a futballmérkőzéseken elharapódzó erőszakos cselekmények miatt a budapesti rendőrfőkapitányság határozatlan időre megtiltotta, hogy a fővárosban futballmérkőzést rendezzenek. Ezt hamarosan úgy változtatták meg, hogy nem lehet a mérkőzésekre nézőket beengedni. Mivel két hónap múlva a tilalmat feloldották, és a rendőrségi tilalom a téli szünetre esett, mindez nem veszélyeztette a bajnokságot – világosított fel Szegedi.
– Az 1944-45-ös bajnokság volt az első, amit nem tudtak befejezni. Négy fordulót rendeztek meg csupán, de azt is hiányosan, miután számos klub, pl. a Nagyvárad vagy a DVSC nem tudott több mérkőzést játszani. Új, hadibajnokságot indítottak, új résztvevőkkel, de ebből is sorra estek ki a résztvevők, mint a Szolnok, vagy a Szeged. A végén 12 fővárosi és agglomerációs csapat maradt, de itt is csak 11 mérkőzést rendeztek meg. Sőt, az első és második helyen „végző” Ferencváros és Újpest csak 10 találkozóig jutott, mert egymás elleni – korábban már elhalasztott – mérkőzésüket, 1944. december 25-én délelőtt – már nem tudták lejátszani. Vagyis már az őszi idényt sem lehetett befejezni – fogalmazott Szegedi.
Természetesen 56-ban sem sikerül a bajnokságot befejezni. – Akkoriban, szovjet mintára, tavaszi-őszi volt a lebonyolítás, így a forradalom miatt csupán 8 mérkőzés maradt el. Az első osztályú bajnokságot nem fejezték be, bajnokot sem hirdettek (a tabellát a Honvéd vezette, az MTK – akkor Vörös Lobogó – viszont még utolérhette volna a kispestieket). A másodosztály küzdelmeit 1957 tavaszán befejezték. Erre azért volt szükség, mert ekkor emelték fel az első osztály létszámát, így mindenképpen dönteni akartak a feljutókról.
TN
