Vasfegyverek és bezúzott koponya a leletek között

Akt.:
Vasfegyverek és bezúzott koponya a leletek között
© Fotó: Potyók Izabella
Debrecen – Az M4-es autópálya Berettyóújfalu-Nagykereki szakaszának építése a Nemzeti Ingatlanfejlesztő Zrt. beruházása, amelyhez kapcsolódóan a régészeti munkálatokat a debreceni Déri Múzeum végezte.

Ezek a munkálatok 2017 szeptemberében kezdődtek, és több mint 260 ezer négyzetméteren valósultak meg. A kollégák 29 lelőhely feltárását végezték el egy év alatt – mondta el bevezetőként Kreiter Eszter, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. régészeti igazgatója a Déri Múzeum sajtótájékoztatóján.

A Csörsz-árok 1. számú lelőhelyének feltárására során egy nagyszabású, hármas tagolású erődítési rendszer bontakozott ki, mely több árokból, sáncokból és kerítésként egymás mellé állított kihegyezett karókból állt. Mint azt Dani János, a Déri múzeum régészeti igazgatóhelyettese elmondta, a hely különlegességét az adja, hogy úgy tűnik, itt már jó néhány évszázaddal ezelőtt is határzóna volt, hiszen a Csörsz-ároknak nevezett objektum – melynek kellős közepén a sajtótájékoztató folyt – egybeesik ezen a szakaszon a magyar-román államhatárral.

A frissen feltárt védmű külső árka öt méter széles és két méter mély. A két másik, ezzel párhuzamos árok szélessége két-két és fél, mélysége egy méter. A belőlük kikerülő földből az építők földfalat emeltek, s a karókkal együtt komplex védművet hoztak létre. Hogy az objektum valóban védelmi feladatot látott el, arra a szakemberek szerint egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak azok a fegyverek, amelyek előkerültek az árokból. Vas lándzsahegyet, vas nyílhegyet, vaskést, illetve parittyakőnek látszó nagyméretű kavicsot is találtak. Mindez arra utal, hogy ezen a szakaszon támadásoknak lehetett kitéve sáncrendszer.

ordogarok2Fotó: Potyók Izabella

A leletek alapján a múzeum munkatársai a feltárt árkot a Csörsz-árok részeként azonosították. A Csörsz-árok, melyet neveznek Ördögároknak is, 1200 kilométer hosszan húzódik végig a Duna-kanyartól a Tiszántúlon át Dél-Alföldig, s máig vitatott, hogy pontosan mikor és kik építették, és ki ellen védett.

– Az egyik elképzelés szerint a római császárkorban épített védműrendszer volt, amit a Pannóniát birtokló rómaiak hadi mérnökeinek segítségével a szarmaták emeltek a germán törzsek támadásai miatt, a negyedik században – tájékoztatott Dani János. Egy másik elmélet szerint az avarok építették, de olyan hipotézis is létezik, amely nem erődítési, hanem útrendszernek tartja.

Dani János rendkívülinek nevezte az alkalmat, hiszen szenzációs az árokrendszer és az előkerült leletanyag is, amit a sikerült kollégáinak, Deák Rita és Szabó László régészeknek feltárniuk az elmúlt hetekben. A lelőhelyen több temetkezés is előkerült, a legkülönösebb egy teljesen hátratekert gerinccel fekvő ember maradványa. A csontok felszedésekor derült ki, hogy a koponyáján pontszerű sérülés van, tehát biztosan erőszakos halált halt.

ordogarok3Fotó: Potyók Izabella

A múzeum munkatársai bíznak benne, a három árokból kitermelt körülbelül 600 köbméternyi föld, a többi terepanyag, a felvett talaj- és egyéb minták lehetőséget adnak az állásfoglalásra abban a történelmi kérdésben, hogy kik, mikor, ki ellen építették a sáncot, és hogyan pusztult el.

A modern technikának köszönhetően készültek drónfelvételek, amelyek lehetővé teszik a sánc szerkezetének háromdimenziós rekonstrukcióját. Az embertani anyagot antropológus fogja vizsgálni, aki meg tudja majd mondani, férfi vagy nő volt-e, milyen idős korában halt meg, vannak-e rajta a régészek által is megfigyelteken túl más külsérelmi nyomok. Az árkokból származó talajszemcsékből természettudományos módszerrel derítik ki, milyen lehetett az akkori környezet, például a mintákban rejtőző pollenek segítségével. Ezenkívül a sáncok feltöltődésének dinamikájáról is nyerhető információ. Radiokarbonos kormeghatározást is végeztetnek, ami remélhetőleg megmondja, mikor kerültek ide a testek, valójában mire használták és mikor pusztult el az árokrendszer.

– Potyók Izabella –