Várvédők régen és ma

Eger, 2015. október 17. Az egri vár nemzeti emlékhellyé válása alkalmából állított sztélé 2015. október 17-én, a vár napján.
Eger, 2015. október 17. Az egri vár nemzeti emlékhellyé válása alkalmából állított sztélé 2015. október 17-én, a vár napján. - © Fotó: MTI
Nemzeti emlékhellyé nyilvánították az egri várat. Előtte egyebek mellett olyan helyszínek kapták meg ezt a címet, mint például Budapesten a Hősök tere, a Várnegyed, a szintén fővárosi Rákoskeresztúri Újköztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellái, a mohácsi történelmi emlékhely, az ópusztaszeri történelmi emlékpark és nem utolsó sorban a debreceni Református Nagytemplom és Kollégium. Kész csoda, hogy Eger csak most, tizennegyedikként került sorra. Orosz Csaba jegyzete.

Hiszen, ki ne hallott volna az 1552-es várvédelemről, amikor Dobó István vezetésével a magyarok hősies küzdelemben legyőzték a hússzoros túlerőben lévő törököket. 1541-ben Szulejmán janicsárjai észrevétlenül beszivárogtak a kapukon, majd a stratégiai jelentőségű bástyák és falszakaszok birtokba vétele után hatalmukba kerítették a várat. A törökök rövid küzdelem után lefegyverezték az őröket, majd kitűzték a lófarkas zászlót. Akkor nem sikerült megvédenünk. „Várvédőkre” a jelek szerint csaknem 500 évvel később, napjainkban is szükség van. Védetté nyilvánítjuk, de védjük „várainkat” másként is, amikor az ország déli határához ma is özönlenek délről.

– Orosz Csaba –

Címkék: ,







hirdetés