Városmenedzserként is dolgozik – Interjú Debrecen polgármesterével

Akt.:
Dr. Papp László
Dr. Papp László - © Fotó: Matey István
Debrecen – A fejlesztések célja egy 250 ezres lélekszámú, gazdaságilag függetlenebb, pénzügyileg stabilabb Debrecen.

Szemléletében és eszközeiben is a korábbiaktól eltérő, összetettebb városfejlesztési stratégia bontakozott ki a Papp Lászlóval készített interjúnk során. Az új polgármester szerint Debrecent mint terméket kell bemutatni, ideális befektetési terepként a piaci szereplők előtt, ezért a polgármesternek kicsit menedzsernek is kell lennie. A Fidesz-KDNP politikusa ennek ellenére úgy gondolja, képes lesz olyan közvetlen kapcsolatban maradni a városlakókkal, mint eddig. – Olyan polgármester leszek, akit nem szólít el más közéleti kötelesség – mondta.

Megtudtuk, a gazdaságfejlesztési feladatokat nem „delegálja” alpolgármesternek, s célja, hogy az integrált településfejlesztési stratégiában vázolt beruházások megvalósulásával Debrecen 2020-ra egy nagyobb lélekszámú, gazdaságilag függetlenebb várossá váljon. Az is kiderült, nem sok reális esélyt lát a rég várt kínai befektetők megérkezésére, s a város költségvetési hiánya idén is csak közel egymilliárdos állami segítséggel kerülhető el.

Mit szól az internetadóhoz? Debrecen szeretne „okos várossá” válni a jövőben, ingyenes wifi hotspotokat is telepítettek nem olyan rég.

Papp László: Egy új adónem bevezetése sem tekinthető örömnek, a parlament döntéséig viszont akár módosulhat is ez a felvetés, ami engem is meglepett. Debrecen intelligens városi, innovációs központi szerepkörre tör. Ez valóban nem teljesen kompatibilis ezzel a törekvéssel.

A város legfajsúlyosabb gazdasági szereplői nyugati befektetők, vannak-e veszélyei annak, hogy a kormányzat és a Nyugat közötti viszony egyre hűvösebb?

Papp László: Nemrég folytattunk tárgyalásokat amerikai befektetőkkel, nem éreztünk hangulatváltozást. Még az orosz–ukrán háborús konfliktus sem bizonytalanítja el a befektetőket, ebben nagy jelentősége van a NATO-tagságunknak. Megtanultuk az elmúlt években, hogy ezekben a kapcsolatokban nagyon tapintatosan kell eljárni. Sokat haladtunk előre a városfejlesztésben, azonban új gazdaságpolitikai arculatot, gazdaságfilozófiát kell kialakítanunk. A magas hozzáadott értékű iparágak megtelepülése, megerősítése eredményes folyamat volt, a következő fázis, hogy a várost gazdasági szempontból termékké alakítsuk, s a megfelelő fó­rumokon az erre szakosodott cégek segítségével mutassuk be, mint ideális befektetési terepet. A befektetőket eddig vártuk, én aktívabb szerepre törekszem. Nagy a verseny, az országon belül is, ráadásul szinte mindenki egy politikai közösségből érkezik, jó a kapcsolata a kormányzattal. Tehát nem dőlhetünk hátra, menedzselni kell, új szemlélettel hozzáállni, felhasználva a jó tapasztalatokat.

Miért nem érkeztek meg a várva várt kínai befektetők?

Papp László: Az okokat sokáig lehetne taglalni, de talán az a lényeg, hogy a kínai tőke nem tud „Magyarországban” gondolkodni, számukra kontinensnyi lépték kell. Elsősorban fogyasztókra van szükségük, nem gyártókapacitásra. Ha őszintén végiggondoljuk, végigszámoljuk, nem véletlen, hogy a befektetések kelet felé mennek, az olcsó munkaerőt, infrastruktúrát keresik. Ezért nem is abban az irányban keresem a boldogulás lehetőségét. Hanem a nyugati, és a hozzánk közelebb eső keleti térségekben. Amerikai, olasz, német, holland svájci és orosz befektetők lehetnek a partnereink.

Mely ágazatokban?

Papp László: Nemcsak a magas tudásigényű iparágak jelenlétére van szükségünk, hiszen érettségivel, szakmunkás bizonyítvánnyal dolgozók is élnek a városban. Ezért az élelmiszeripar, a feldolgozó­ipar mindenképpen fontos lesz, ezeket ráadásul a pályázati rendszer is preferálja. Remélem, rövidesen el tudjuk indítani azt a vállalkozásfejlesztési szervezetet, ami komoly segítséget nyújthat a pályázati források elérésében a kis- és középvállalkozásoknak is. A külföldiek mellett a helyi iparnak is fel kell tudnia venni a versenyt, amihez leginkább uniós forrású fejlesztések szükségesek. A hazai kkv-k innovációs mutatói alacso­nyabbak, versenyképességük a nyugatiakhoz képest gyatrább. Ezért meg kel teremteni azokat az inkubációs házakat, eszközöket, melyekkel a kutatás-fejlesztés számukra is elérhetővé válik.

Az állam összesen 27 milliárd forint adósságot vállalt át Debrecentől. Ez közelíti a város 2014. évi költségvetését. Az önkormányzatok papíron nem tervezhetnek hiányt, de a valóságban elérik-e a bevételek a kiadások szintjét Debrecenben?

Papp László: A féléves számok ugyan még jók, az olló azonban az év vége felé nyílik. De ahogy az előző években, úgy most sem fogunk hiánnyal zárni. Hogy mennyit kell az államnak „beletennie”, az a harmadik negyedévi számítások után derül ki. Az előző évben egymilliárd forintos juttatást kapott Debrecen és több másik önkormányzat. Idén is szükség lehet ennyire.

Szembetűnő, hogy a városi közgyűlésben milyen keveset szólalnak fel a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselői. Ez is az oka annak, hogy gúnyosan csak „szavazógépként” emlegetik őket. Nem kellene változtatni ezen a gyakorlaton?

Papp László: Ezzel a megközelítéssel egyáltalán nem értek egyet. Képviselőinknek a közgyűlés mellett a frakcióüléseken is megvan lehetősége a vitára. A közgyűlésre már lemodellezett, átgondolt javaslatokkal érkezünk. A képviselők személytelenné válása viszont valóban kerülendő, hiszen aki elszakad a választóktól, az elveszíti a támogatást. A közgyűlésen kívül is adódik terep az aktívabb kommunikációra, fontos, hogy részt vegyenek a választókerületük életében, ismerjék az ottani problémákat, tudják megfogalmazni az onnan jövő igényeket.

Mennyire marad elérhető politikus?

Papp László: Az egyik legfontosabb, hogy ne húzzak falat a polgármesterség és a város polgárai közé. De aki ismer, az tudja, hogy ez nem is jellemző rám. Olyan polgármester leszek, akit nem szólít el más közéleti kötelesség a városból. Épp ezért a hivatali feladatelosztásban bizonyos területeket nem is fogok delegálni alpolgármesteri szintre. A városstratégia, a város- és gazdaságfejlesztési kérdések maradnak nálam.

Mintegy 390 milliárd forint összértékű (és még további két tucatnyi becslés nélküli) projektet sorolnak fel Debrecen 2014-2020 Integrált Településfejlesztési Stratégiájában (ITS). Honnan lesz önerő?

Papp László: Biztosan lesz önerős fejlesztés, de szeren­csére a kormány terveiben szerepel olyan önerőalap létrehozása, amivel megoldható a probléma. Pontos szabályozás még nincs, ahogyan az operatív prog­ramokat sem véglegesítették, bízunk benne, hogy mindkettő elkészül 2015 első félévére. Ez borzasztóan fontos, mert az állam átvállalta az önkormányzatok adósságát, forrás oldalról azonban korántsem vagyunk kint a vízből. Nyilván lesznek olyan megoldások is, ahol a magántőke bevonásával lehet előteremteni a szükséges forrást. Ha azonban 2020-ig sikerül aktív vállalkozásfejlesztést­ véghezvinni, akkor, az ideit tekintve bázisévnek, akár 4-5 milliárd forinttal nagyobb helyi iparűzési adóbevétel-növekedést érhetünk el. Ez jelentősen növelné a mozgásterünket.

Ön szerint hány százaléka megvalósítható az ITS-ben foglaltaknak?

Papp László: 2020-ig a városnak legalább 200 milliárd forintot kell tudni elhoznia. Akkor a már említett iparűzési adóbevétel-növekedéssel gazdaságilag sokkal függetlenebbé és stabilabbá válhatunk, garantálva, hogy a város a központi költségvetés helyzetétől függetlenül is képes lehet megállni a lábán. Távlati célunk, hogy két évtized múlva Debrecen 250 ezres lélekszámú település legyen, mivel most méretgazdaságossági szempontból a határon billegünk. Egy város gazdasági ereje a népességgel is összefügg.

– Sz. Fabók Ágnes, Ratalics László –


Közös ügyvédi iroda, két gyermek

  • Felesége, Nóri a Miskolci Egyetemen évfolyamtársa volt. 1996-ban házasodtak össze, két gyermekük Gergő és Dóri 16, illetve 2 évesek
  • Papp László ügyvédként kezdett dolgozni és 1999-ben feleségével ügyvédi irodát nyitottak. A politikus 2010-ben felfüggesztette e tevékenységét, mivel az összeférhetetlen volt abban az évben vállalt debreceni alpolgármesteri tisztségével
  • A polgármester szerint nem várható, hogy felesége túl sok közéleti szerepet vállal, inkább háttérbe húzódó típus, aki szeret a családjára és a saját munkájára koncentrálni

Villámkérdések

Színház vagy mozi?
– Mindkettő. Bár moziban régen voltam.Tévé vagy újság?
– Újság, de most már inkább internetes. A Naplónál is a digitálisra térünk át. Tévét kevés időm van nézni.Krimi vagy vígjáték?
– Vígjáték.Kedvenc étel?
– Nagymamám túrógombóca.

Kedvenc film?
– A törvény nevében című filmsorozat nagyon megfogott, mozifilmek közül a Gladiátor és az Egy csodálatos elme. Russel Crowe filmjeit szeretem.

Kedvenc könyv, író?
– Paulo Coelho: A győztes egyedül van; illetve Móricz Zsigmond Boldog ember című könyve a családi, szatmári gyökerekre emlékeztet, jó érzés újra és újra belelapozni.


Szóljon hozzá Facebookon!








hirdetés