Van olyan településrész a megyében, ahol még a polgármester szerint sem ajánlott kiszállni a kocsiból

Akt.:
Van olyan településrész a megyében, ahol még a polgármester szerint sem ajánlott kiszállni a kocsiból
© Illusztráció: Getty Images
Hajdú-Bihar – A chippelés segít a befogott állatok azonosításában, a jelölés bevezetése óta kevesebb a gazdátlan kutya.

Bár kóborkutya-támadásokról szerencsére csak igen ritkán hallunk, azonban az ott élőkben megyénk több településen is félelmet keltenek a magányosan vagy csoportokban kószáló ebek. Van olyan településrész a megyében, ahol az ottani polgármester szerint az idegennek nem ajánlatos kiszállni a kocsiból. Máshol a lakosság úgy védekezik a kóbor kutyákkal szemben, ahogy tud. Több helységből is hallottuk, hogy este szegesbottal mennek csak ki bizonyos helyeken az utcára.

Németországba, Ausztriába

A kóbor kutyák problémája nem állandó – fogalmazott az egyik érintett település, Konyár polgármestere –, ám a szaporodástól függően időről időre gondot okoznak az ott élőknek. Ha bejelentés érkezik kóbor kutyáról, azt igyekeznek befogni, majd kideríteni, ki az ebtulajdonos. Ha nincs gazda, akkor elszállítják a településsel kapcsolatban álló állatmenhelyre vagy gyepmesteri telepre. Püspökladányban is működik egy állatmenhely, amelyet egy civilszervezet tart fenn. A menhely korlátozott befogadóképessége miatt havonta csak meghatározott számú gazdátlan kutyát tud fogadni a vele szerződésben álló önkormányzatoktól.

Az oltás és a chippelés után Németországba vagy Ausztriába szállítják az ebeket. Hajdúszoboszló gyepmesteri telepet működtet. A befogott kóbor kutyákat két hétig tartják, ha nem jelentkezik érte a gazdája, valamelyik állatmenhelynek adják tovább. A kutyák kötelező chippelésről egyébként pozitív az önkormányzatok tapasztalata – könnyen beazonosíthatóak az állatok, illetve kevesebb a gazdátlannak vélt eb.

A jegyző feladata

Az állatvédelmi törvény alapján a települési önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik belterületen a kóbor állatok befogása. Ezt megtehetik egy saját szervezettel, illetve a feladat ellátásra szerződést köthetnek. Az utóbbi a leggyakoribb – áll a megyei kormányhivatal tájékoztatásában, amelyet a Napló kóbor kutyákkal foglalkozó kérdéseire küldött. Abból az is kiderül, hogy a jegyző eljárva állatvédelmi hatósági jogkörében, az állategészségügyi hatósággal közreműködve, az ebtartókat kötelezheti a felelős állattartói magatartás betartására. A kutyáját a közterületre felügyelet nélkül kiengedő gazdákkal szemben a járási hivatala szabálysértési hatóságként jár el.

Megjelölik a befogott kutyát

A kóbor ebnek, hasonlóan a többi állathoz, tilos indokolatlan szenvedést, sérülést okozni. Ha a kóbor kutyák chippel nem rendelkeznek, akkor nyilvántartásban sem szerepelnek. A kóbor ebeket befogásukat követően a beazonosításuk érdekében megjelölik, chippel látják el, az országos ebnyilvántartásba azonban az új tulajdonos vagy a befogadó jelenti be.

HBN–KZS


Köteles visszavenni

A gyepmester feladatai közé tartozik a település utcáinak, tereinek, külső határának havonkénti bejárása, és az ott megtalált kóbor ebek és más állatok befogása. Ezt a tevékenységet kizárólag kíméletesen kell végrehajtani. Feladatai közé tartozik továbbá a gyepmesternek az is, hogy a kóbor eb befogását követően azonosítsa a kutyát, majd juttassa vissza a tulajdonosának. A gazda pedig köteles az állatát visszavenni, továbbá kifizetni a befogással és elhelyezésével kapcsolatos költségeket.

Mivel nem ismert, hogy a határban, belterületen megtalált állat a befogását megelőző időben esetleg támadott-e emberre, az állatot a befogástól számított 15 napig az erre létesített gyepmesteri telepen megfigyelés alatt kell tartani. Ha ez idő alatt nem sikerül megtalálni a kutya gazdáját, az állat az állam tulajdonába kerül.

Az elhelyezés eredménytelensége esetén végső esetben az állat életét megengedett módon ki lehet oltani – válaszolt kérdéseinkre a megyei kormányhivatal.


Címkék: ,







hirdetés