Van-e genetika a népbetegségek mögött?

Rendszeres vérnyomásméréssel tájékozódhatunk szervezetünk állapotáról
Rendszeres vérnyomásméréssel tájékozódhatunk szervezetünk állapotáról - © Fotó: Archív
Debrecen – „A gének betöltik a fegyvert, a környezet pedig meghúzza a ravaszt.”

– 2008-ban jelent meg az első olyan tanulmány, amelyikből kiderült, hogy Európában különböző genetikai klaszterek találhatóak, vagyis a genetikai mintázat alapján népcsoportokat lehet azonosítani. A népcsoportoknak más-más betegségekre van kitüntetett fogékonysága. Az uniós pályázaton mintegy 900 millió forint támogatást nyert program keretében számunkra az volt a fő célkitűzés, hogy a magyar populációban feltérképezzük a legnagyobb súlyú népbetegségekkel szembeni hajlamot, képet adjunk arról, hogy milyen betegségekkel szemben, milyen genetikai eltérések szintjén fejeződik ki a fogékonyság – mondta Ádány Róza egyetemi tanár, a program egyik vezetője a csütörtöki sajtótájékoztatón.

Gén és környezet kölcsönhatása

A projekt egyes alprogramjait szervesen kapcsolja össze az a cél, hogy a kutatócsoportok feltárják és jellemezzék azokat a genetikai mutációkat, amelyek a szív– és érrendszeri, az anyagcsere és daganatos betegségek, a reumatológiai kórképek és gyakori bőrbetegségek, valamint az egészséget veszélyeztető magatartásformák (dohányzás, alkoholizmus) kialakulásában, súlyosbodásában meghatározóak lehetnek.

– A kardiovaszkuláris betegségeknél jól ismertek azok az egészségmagatartási formák (dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, fizikai inaktivitás), amelyek hajlamosítanak szív- és érrendszeri problémákra. Ugyanakkor az egészségmagatartási tényezőknek, vagyis a dohányzásra való rászokásnak, a leszokás képességének, vagy az alkoholizmusnak is vannak genetikai meghatározottságai. Nagy Endre, a Belgyógyászati Klinika tanszékvezető projektjének az egyik résztémája például, a terhes nők dohányzásról való leszokásának képessége, hiszen a káros szenvedély abbahagyásának legfőbb motiváló ereje az áldott állapot, mégis vannak olyan nők, akik akaratuk ellenére is képtelenek leszokni. A tanszékvezető azt vizsgálta, hogy van-e emögött genetikai meghatározottság, s az hogyan függ össze a terhesség körülményeivel – magyarázta Ádány Róza. A szakember nyomatékosította: a genetikai meghatározottság szintjén nincs elrendeltetve, hogy milyen kórba fogunk megbetegedni és az milyen hosszú élettartamra predesztinál az bennünket, ugyanis az életmódnak is nagyon jelentős szerepe van. A gének betöltik a fegyvert, a környezet pedig meghúzza a ravaszt – idézett egy neves amerikai tudóst Ádány Róza.

Ha már genetikai szinten felismerjük a veszélyeztetettséget akkor olyan célzott programokra van lehetőség, amikkel megakadályozhatjuk a betegség kialakulásához vezető környezeti hatások érvényesülését – húzta alá a szakember.

HBN–PÁTZ








hirdetés