Kiderült, milyen lapokat olvasnak a hajdú-bihari hivatalokban

Akt.:
Lapok az elmúlt hetekből a Napló szerkesztőségében: a november 2-án 60 éve először megjelent Népszabadság hiányzik az asztalról; Magyar Időkre a hivatalokban nagyobb igény mutatkozik
Lapok az elmúlt hetekből a Napló szerkesztőségében: a november 2-án 60 éve először megjelent Népszabadság hiányzik az asztalról; Magyar Időkre a hivatalokban nagyobb igény mutatkozik - © Fotó: Matey István
Debrecen – Nem minden nagy hivatalban van szükség valamennyi nyomtatott politikai napilapra.

Nyolc év alatt jelentősen csökkent az előfizetett lapok példányszáma, ezzel együtt pedig az erre fordított pénzösszeg is mind a debreceni polgármesteri hivatalnál, mind pedig a megyei önkormányzatnál – derül ki a lapunk által kikért adatokból. Előbbinél 2008-ban még 6,5 millió forintot fordítottak erre a célra, akkor 45 sajtótermékből 136 példány érkezett a hivatalba. Ezzel szemben idén 24 sajtótermékből összesen 61 példányt rendeltek (1,6 millió forintért). A megyei önkormányzatnál 2008-ban még 550 ezer forintot fordítottak erre, idén viszont 134 ezret. Öt, főként szaklap érkezik egy-egy példányban. A megyei kormányhivatal 2016-ban valamivel több mint 400 ezret fizetett ki lapokra, tavaly ennek a több mint kétszerese (1 millió forint) jutott e célra.

A Naplónak megküldött adatokból úgy látszik, hogy sem a Simicska Lajos és Orbán Viktor szakítását hozó „G-nap”, sem pedig a vállaltan kormánypárti Magyar Idők elindítása nem rendezte át alapjaiban a nagyobb hajdú-bihari hivatalok lapelőfizetési gyakorlatát. Az előfizetéseikre azt követően kérdeztünk rá, hogy lassan két éve komoly átrendeződés kezdődött a hazai sajtópiacon. Eltekintve a közmédia kormányváltást követő átalakításától és az origo.hu-nál 2014-ben kieszközölt arcélváltástól, ebben az első mérföldkő a Magyar Nemzet kiadója tulajdonosának, Simicska Lajosnak a miniszterelnökre tett becsmérlő nyilatkozata volt tavaly február elején. Ennek következményeként a Napi Gazdaság fokozatos átalakításával új, vállaltan kormánypárti közéleti lapot hoztak létre Magyar Idők néven részben a Magyar Nemzettől átcsábított vezetőkkel, újságírókkal. A Nemzet mára az addigi szervilisségét leküzdve kritikus politikai lapként működik. Igaz, ennek komoly ára volt: a parlamentben például tiltólistára került: az Országgyűlés Hivatala lemondta, a parlamenti alelnökök és a bizottsági elnökök sem rendelhetik meg hivatali keretből – emlékeztetett augusztusban az azóta megszüntetett Népszabadság.

A másik mérföldkőnek éppen az ország vezető közéleti napilapjának október 8-i megszüntetése számít. Azóta az osztrák tulajdonos már a kiadót is értékesítette, sajtóinformációk szerint kormányközeli vállalkozók birtokába került. Mindenesetre a Mediaworks elnök-vezérigazgatója az a Liszkay Gábor lett, aki a Magyar Idők felelős kiadója is.

Megy a járásokba is

A kérdésünkre közölt adatokban nem találtunk olyan szemet szúró aránytalanságokat, mint amiről a bezárt Népszabadság számolt be augusztus 6-án több kormányhivatal esetében. A lap adatai szerint például a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz 28 Magyar Hírlap és 22 Magyar Idők mellett egy-egy Népszabadság és Népszava érkezett, de Nemzetből még ennyi sem. Tény: a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak sincs már Nemzet-előfizetése – tavaly is csak egy járt. A kormány mellett elkötelezett Széles Gábor tulajdonában lévő Magyar Hírlapból, illetve Népszabadságból is megelégedtek egy-egy példánnyal 2015-ben és 2016-ban is – amíg utóbbi megjelent. A példányszámát egyébként titkoló Magyar Idők esetében viszont jelentősnek mondható megrendelés-emelkedést láthatunk: a tavalyi egyről 2016-ban 11-re nőtt az előfizetett példányok száma, ezt a hivatal azzal magyarázza, hogy a járási hivatalokba is jut belőle (ezek szerint a többiből központi előfizetéssel nem visznek).

A debreceni polgármesteri hivatalhoz a fajsúlyuknak megfelelő arányban és példányban érkeztek a lapok 2015-ben és idén is – legalábbis ez látszik a megkeresésünkre adott válaszokból. Magyar Nemzetből öt, illetve négy (ezekből kettő-kettő digitális), Népszabadságból hat és öt (kettő digitális) példányt kértek, Népszavából pedig tavaly és idén is csak digitális kiadásra fizettek elő. Emelkedés csak a Magyar Idők esetében látható, kettőről háromra (ebből egy digitális) nőtt az előfizetett példányok száma.

Szaklapot kérnek, politikait nem

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattól (HBMÖ) kapott táblázat azért érdekes, mert az összesítés szerint jelenleg nem érkezik Magyar Idők a közigazgatási szervhez, mint ahogy Nemzet, Magyar Hírlap és Népszava sem, de Népszabadságot sem vittek már idén. Tavaly viszont még kaptak e lapokból, igaz nem sokat, egy-egy példányra fizettek elő.

A Hajdú-bihari Napló viszont mind a három hivatalhoz jár. A HBMÖ megelégszik a napi egy példánnyal, a debreceni polgármesteri hivatal 18-at (ebből kettő digitális), a megyei kormányhivatal pedig két darabot kér.

– Szabó Zsolt László –








hirdetés