Valóban javul idehaza a fizetési morál?

Akt.:
Elviszik a termelőtől az almát; de vajon (idejében) fizetnek is érte?
Elviszik a termelőtől az almát; de vajon (idejében) fizetnek is érte? - © Fotó: HBN Archív
Debrecen – A Naplónak nyilatkozó cégvezetők a saját területükön nem egészen ezt tapasztalják.

A hazai vállalatok és lakossági ügyfelek fizetési morálja valamelyest (egy év alatt két százalékponttal) javult, a számláknak immár a 77 százalékát fizetik pontosan az ügyfelek. Legalábbis az EOS-csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatása szerint.

Négyből egyet

Minden négy számlából egyet továbbra is késedelmesen rendeznek, vagy egyáltalán nem fizetnek ki az ügyfelek. A behajthatatlan követelések aránya is jobb lett; a felmérés szerint. Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója azzal kezdte a mondandóját, hogy van példa erre is, meg arra is.

De nagyon résen kell lenni, hogy kinek csapunk a markába, mert könnyen pórul járhat az ember.”

– Egyébként van már erre speciális biztosítási konstrukció, amivel sajnálatosan kevesen élnek. Persze, léteznek praktikák, lehet készíteni a problémás ügyfelekről feketelistát, de például a kertészeti ágazatban ezzel együtt is vannak fizetési gondok. A kereskedők nem szívesen fektetnek be ebbe az ágazatba, sokan előbb az árbevételt akarják látni és a termelőt abból kifizetni. Hasonló a helyzet a gabonapiacon is. A mezőgazdaságban amúgy a jogszabály szerint 30 napos fizetési határidő van, de sokan próbálnak 60 napot kikötni, majd azt még meghosszabbítani. Partnere válogatja, hogy tud-e, akar-e engedményt adni – válaszolta.

Egyre hosszabb

Gulyás János, a GSV Tüzép ügyvezető igazgatója nem tudta megerősíteni azt, hogy az ő területükön javulna a fizetési morál. Mint fogalmazott, az építőiparban a vállalkozók továbbra is egyre hosszabb fizetési határidőket várnak el, és sajnos a fizetési készség semmit nem javult. „30-90 napos fizetési határ­időnél egyesek csúsznak még további 10-50 napot. Ez minden, csak nem fizetési fegyelem, hiszen helyettük is nekünk kell helytállni” – mondta.

A már említett kutatás szerint a Magyarországon kiállított számlák négy százalékát nem fizetik ki egyáltalán, ami minimális javulás tavalyhoz képest. Az EOS szakemberei azt tapasztalják, hogy minél korábban kezdi el egy cég a kintlévőségei kezelését, von be külső partnert, annál eredményesebb szokott lenni a behajtás. A követelés-kezelési piac valamelyest élénkült az elmúlt évben, új szakmai és pénzügyi befektetők is megjelentek.

A figyelmet hazánk iránt egyebek mellett az keltette fel, hogy a bankok fokozatosan értékesíteni kezdték a könyveikben tartott nem teljesítő hiteleiket. A kutatást jegyző cég magyar ügyfeleinek 19 százaléka fizet késedelmesen, miközben ez az arány Kelet-Európában 21 százalék. Fizetési morál dolgában mostanra sikerült Magyarországon elérnünk a nemzetközi pénzügyi, gazdasági válság előtti szintet.

Némileg érezhető

Halasi Csaba, a debreceni Platán Hotel vezetője szerint némileg érzékelhető, hogy a turizmus-vendéglátásban kevesebb a késedelmes teljesítés, ami remélhetően azzal van összefüggésben, hogy a cégek likviditási helyzete javul.

Persze, mindig vannak ügyeskedők, időhúzásra játszók vagy éppen nem teljesítők, de a tendencia nem ez.”

Tőke nélkül nehéz lesz

Egy magát megnevezni nem akaró debreceni vállalatvezető véleménye szerint az a fő probléma, hogy soha nem látott piaci koncentráció megy végbe, kevés szereplővel, hatalmas forrásbőséggel és a maguk szabta világos játékszabályokkal.

Az a néhány kedvezményezett megállapodik a játékszabályokban (így a statisztika szintjén akár javulhat is a fizetési morál), míg a kkv-szektor szereplőinek 95 százaléka továbbra is súlyos forráshiánnyal küzd.”

– Petneházi Attila –








hirdetés