Valentin nap: A szeretet, a szerelem ünnepe

Valentin nap: A szeretet, a szerelem ünnepe
Valentin nap a szeretet, a szerelem ünnepe, ilyenkor az angolszász eredetű hagyomány szerint illik egymást kedves üdvözlettel, aprócska ajándékkal meglepni.

De ki volt Valentin? Honnan ered az ünnep?

Rómában kezdődött minden. Ebben a városban tisztelte és kedvelte a nép az ünnepeket, beleértve az egyszerűbbeket is. Ilyen ünnep volt a Luperca istennőről elnevezett Lupercalia is, amit február 15-én tartottak. Az istennőről tudni kell, hogy ő volt a hitvese az erdők, mezők, tüzek urának, Faunusnak. Ezen az ünnepen az emberek a város leghíresebb dombjának lábánál találkoztak, állat- és kenyéráldozatot mutattak be istenüknek. Az áldozati kecskék bőréből szíjakat hasítottak, amivel – főleg a férfiak – megcsapkodták a közelükben álló lányokat. Ugyanezen a napon Juno istennő tiszteletére egy faládába összegyűjtötték a város fiainak, lányainak nevét, majd a papírokat összegyűjtötték egy nagy vázába.

Ezután a fiúk találomra kihúztak neveket, s az így kialakult párok a monda szerint legalább a következő Lupercaliáig együtt maradtak. A párválasztás után elkezdődött a fesztivál sok tánccal, játékkal. Ez az ünnepélyes párosító játék tekinthető a mai Valentin napi szokások előfutárának.

Claudius és Valentin

Biztos választ nem tudunk személyét illetően. Szinte ahány könyv, annyi verzió született életéről. Mégis, a különböző sztorikból kirajzolódik egy római pap képe, akit II. Claudius császár uralkodása idején 269. február 14-én kivégeztek. Valószínűleg azért halt mártírhalált, mert segített az akkoriban üldözött keresztényeknek. Valentin emlékét tovább őrizték a Krisztus-hitet követők, és február 14-ét elnevezték Szent Valentin napjának. A későbbi legenda emleget még egy fiatal, vak lányt is, aki egyes történetek szerint a börtönőr, mások szerint a bíró gyermeke volt. Valentin megsajnálta, s imáival meggyógyította. Kivégzése napján pedig egy levelet küldött a lánynak azzal a felirattal: a te Valentinod

A kereszténységben

Szent Valentin napját a keresztények február 14-én ünnepelték, pontosan egy nappal a Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtt. A rómaiak szerelemünnepének jó néhány pogány eleme volt, ezért a Birodalom bukása után, 496-ban Gelasius pápa február 15-ről 14-re helyeztette át a Lupercaliat. Elgondolása szerint egy mártír szent ünnepén könnyebb lesz Lupercalia szertartását megszabadítani a pogány rítusoktól.

 Az angolszász területeken 446-ban már úgy ünnepelték, hogy a fiatalok apró ajándékokat és versecskéket küldtek egymásnak.
A római szokások idővel eljutottak más országokba is, így a XIV. században már máshol is feljegyezték, hogy összesorsolt párok alakultak ezen a napon. Az 1780-as évektől pedig elterjedtek az erre a speciális alkalomra nyomtatott, úgynevezett barátságkártyák, amelyek kezdetben főleg Németországban arattak nagy sikert. Később mind Nyugat-Európában, mind az Egyesült Államokban elterjedtté vált a Valentin-napi képeslapküldés szokása.

Nálunk csak 1990-től

Valentin napját mint a szerelmesek napját Magyarországon 1990 óta ünneplik. A nálunk ismert Bálint-nap (Valentin magyarul Bálintot jelent) egy másik Bálint-történethez kapcsolódik. Nevezetesen egy németországi püspökről van szó, akiről eredetileg január 7-én volt szokás megemlékezni. Az ő alakja később összeolvadt a vértanú Valentin történetével, s egyszerre ünnepelték meg mindkettőt: 14-én.

 Egy kis boszorkánykodás

Szerelmi boszorkánykodás is kapcsolódik Bálint napjához. Főleg faluhelyen alkalmaztak ezen a napon különböző praktikákat a lányok azért, hogy megszerezzék és megőrizzék szerelmeiket. A lányoknak olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba. De ki látott már kilencmagú almát?!
 
 
Valentin napon szokás, sőt kötelező a párunkat meglepni egy kis ajándékkal. Persze a legegyszerűbb megoldás az, ha veszünk egy csokor rózsát, egy üveg pezsgőt és a valami ínyencséget. Ez azonban nem egy fantáziadús meglepetés – a legtöbb nő, de talán férfi is, jobban örül valami különlegesnek, illetve személyre szólónak. Valentin napi ajándékokat készíthetünk magunk is, míg a napot különlegessé varázsolhatjuk ötletes dekorációval és egy kis extra figyelmességgel…

Általában virágot (vörös rózsát), szíves lufit, aranyos plüssfigurákat vesznek egymásnak a párok és “Boldog Valentinnapot!” kívánnak egymásnak ajándékátadáskor. Jellemzők még a kézzel készített Valentin jelképeket tartalmazó egyedi kis tárgyak. A férfiak kedveskedhetnek egy hangulat teremtő (gyertyás) romantikus vacsorával a hölgyeknek, ők pedig készülhetnek úgynevezett “bevetős” ruhával az éjszaka közeledtére való tekintettel. A hölgyek szintén szeretik a gyomrukon keresztül elkényeztetni párjukat (sütnek finom szíves tortát és vacsorát). Az estét fel lehet dobni illatgyertyákkal, vagy füstölőkkel is.